Célok, pánik, erények és pszichológia

head_2bitEz egy bonyolult poszt lesz. Beszélni fogok benne egy csomó dologról, lesz benne csapongás is biztos, meg egy halom személyes vélemény, mert az egész úgy kezdődött, hogy egy rakás dologról akartam írni, de minden kapcsolódott mindenhez, és az előttem heverő posztfoszlányok, gondolatok és megjegyzések mindig máshol és máshogyan akartak összeállni eggyé. Így most megkapjátok ömlesztve.

Amúgy nekem kéne írni a City meccsről is, de arról annyit fogok írni, amennyit a mérkőzés megérdemel: semmit.

head_ideasEredetileg a poszt egyik vezérfonala még március közepén fogalmazódott meg bennem, és azóta várta a téma, hogy körbefossam szóvirágokkal. Előbb volt meg, mint a kit b@sszunk ki a keretből poszt, de aztán minden egyes héttel lett egy újabb szín a dologban. Alapvetően a hosszútávú céljainkról szól ez a rész, szóval csak az olvasson tovább, aki úgy érzi, még nem teljesen borult ki azon mániám kapcsán, és nem kap hárompercenként sikítófrászt azon véleményhalmozattól, hogy jó lenne, ha a csapat nem csak az instant trófeaszerzésre menne rá, hanem ténylegesen is magáévá tudná tenni a szót: koncepció – és nem úgy gondolna rá, mint szükségtelen rosszra.

Nyilván ez személyes habitusomból is fakad, hogy képtelen vagyok megérteni és magamévá tenni azt a fajta felfogást, hogy nem ismerünk sem embert, sem istent, csak a magasabb célt, és kibaszunk bárkit bármikor, az egyetlen nagy jóság érdekében, hogy mindig megnyerjünk mindent.

Mert nem, én továbbra sem tudom elengedni a témát, hogy kitessékeltük Josét az ajtón, azt az edzőt, aki nem elég, hogy egy zseni, de ténylegesen sikerre tudta juttatni a csapatot, amelyért ráadásul láthatóan rajongott. Érthető lett volna a dolog, ha az első, trófeamentes, bár ettől még az én szememben sikeres szezon után következett volna a jelenlegi. De nem, közben kupagyőztes és bajnok lett a Chelsea az irányítása alatt. Mi viszont, mint klub, de mint a szurkolói közösség nagy része is, képtelenek voltunk ennek ellenére kitartani mellette, és amellett a gondolatiság mellett, amelynek folyományaként visszahívtuk őt 2013-ban.

koncepcio

De lassan be kell látnom, hogy akkor sem volt abban semmi koncepció, nem volt ott gondolatiság, sem racionalitás… az interim gyűlölt pincér helyére kellett egy top edző, és épp JM volt elérhető. Akkoriban azt hittem, sőt, meg voltam róla győződve, hogy a Villas-Boas, Di Matteo és a Benítez féle esetek után a vezetőség végre leült átgondolni a dolgokat, és nekiállt a valóság tükrével a kezében valami reális és hosszútávú kidolgozásának, és nem csak vállat vont, hogy írhasson egy újabb fejezetet, ami nem lesz több, mint egy kínos baleset egy szexuális kézikönyvben. Persze tudom, én vagyok végtelenül romantikus, és hiszek még az olyan mesékben, hogy a profi futball még a fociról is szól, nem pediglen csak a pénzről. Mert remélem, hogy a focistának lelke van, nem csak kötelességtudata és fizetése. Hogy vannak még érzések és rajongás a fociban, és nem csak a szurkolókban. Ha azt mondom, hogy attitűd, akkor nem csak valami fellengzős interjú ugrik be random edző szájából, hanem látvány a pályán.

Abból viszont, ahogyan viselkedett a klub a szezonban, nem lehet másra következtetni, csak arra, hogy továbbra sincsenek terveink, csak ad hoc megoldásaink az aktuálisan alakuló helyzetekre. És ez alól José, vagy az új generációs Chelsea felépítése sem volt kivétel. Így ahelyett, hogy azt írnám, igazam volt, mikor 3 éve azt írtam, hogy a HappyOne eljövetele egy tervezetten új korszak kezdete, most azt kell írnom, hogy tévedtem.

Ez a nyomasztó gondolat március tizennegyedikéjének estéjén fogalmazódott meg bennem először, méghozzá Hiddink nyilatkozata alapján, illetve egészen pontosan amit a hétközi BL, majd a hétvégi FA-Kupa kiesésünk kapcsán mondott. Merthogy egészen addig azt hihettük, és hittük is szerintem mindannyian, hogy José távozásának fő mozgatórugója az volt, hogy jöjjön a Megmentő (igen, a nagybetűs, mert nálunk az Interim az ugye mindig az), és akkor ha már a PL-ben ennyire csehül állunk, akkor irány a kupák, és maxoljuk ki az FA-t meg a BL-t. Ehhez képest, mikor kiestünk mind a kettőből, Hiddink kerek-perec kijelentette, hogy az egyetlen dolog, amit a board kért tőle, az az volt, hogy vezesse ki a csapatot a kieső zóna környékéről.

Hiddink

Idézem szó szerint, mert engem eléggé fejbe kólintott a dolog, és nem mondhatott valótlant, mert azóta sem volt helyreigazítás sem a holland, sem a klub részéről:

“There was a lot of sweat, the wrong sweat, on the foreheads, and they asked me to do that job as soon as possible – in this season at December, if you can get us out of the relegation – and if we can go to an FA Cup final it would be marvellous, and Champions League as well.”

Nem, ez nem a Sun vagy a Daily Fail irománya, hanem a .com-on is megjelent kötve-fűzve, vagy legalábbis gépelve. If you can get us out of the relegation… pedig, még csak nem is voltunk kieső helyen. De hát mindegy is, a lényeg, hogy elöljáróink gyöngyöző homloka és ezres pulzusa közepette kipenderítették a hosszú távra is alkalmas portugált, és hiába mondjátok sokan, hogy nem, ő nem az, mert #random alaptalan v cáfolható indok#, és hoztuk ide Hiddinket, hogy mentsen ki bennünket a kieső zónából. A többi az csak bónusz. Na, hagyom, hogy egy picit ülepedjen a dolog, öntsön mindenki egy sört magának, és üljön itt e mondat felett egy jó 5 percet.

A mi jóféle vezéreink úgy gondolták, hogy a Chelsea ki fog esni. És úgy gondolták, hogy ennek megakadályozására nincs jobb orvosság, mint José helyett Hiddink, ezen felül eladni Ramirest, meg hozni Patot és Miazgát, akik közül ketten már csak akkor léptek pályára, amikor minden elveszett. Zseniális, nem?

Én továbbra sem akarom bántani a hollandot egyetlen szóval sem. Ő megtette, amiért jött, meg kihozta a szarból azt, amit ki tudott, még akkor is, ha az egész eredménye a felső házas PL zárás, ami önmagában elég kommersznek hat. Még úgy is, hogy Guus papi nyilatkozatai a szezon végére egyre kuszábbak, és bár még egyszer nem említette ennyire nyíltan, hogy a kinevezésének lényegében semmi célja nem volt, azért lépten-nyomon utalgat arra, hogy semmilyen cél nem is volt reálisan lehetséges, így nem is tűzték ki neki a fejléces papírra. És a kommentekből tudom, hogy sokat hiszitek, hogy mennyi minden cserélődött jobbra a holland alatt, én ezt továbbra sem látom. Mert semmi sem változott, egyetlen dolgot kivéve, az pedig Costa formája. Az, hogy a Chelsea előrelépett hat pozíciót, nyilván köszönhető a saját eredményeinek is, bár az azóta lejátszott 17 meccsen a 7-8-2 nem túl acélos, viszont cserébe az akkor előttünk álló csapatok, mint a Newcastle, Bombi, WBA, Everton, Palace vagy Watford sikeresen kezdtek komoly mértékű zuhanásba, hiszen még a köztük jobbak is legalább 6 vereséget szedtek be. Én nem azt akarom ebből kihozni, hogy ha kitartunk a portugál mellett, akkor jobban állunk most – sőt, még megkockáztatom azt is, hogy lehet, hogy ez sem jött volna vele össze. Azt viszont elég határozottan ki merem jelenteni, hogy a board merész döntése kb annyit eredményezett, hogy a Chelsea most a 10. és nem a 12. a tabellán, és semmilyen más vonatkozásban nem ért el érdemlegeset.

time

Korábban írtam már nektek az úgynevezett időparadoxonról, még valamikor a népsportos időkben, amit viszont már nem tudok linkelni, és aminek az archívum-migrálása továbbra sem megoldott, és most megint elő fogjuk kapni a témát. Az idősémák, vagy pontosabban időperspektívák , a pszichológiai vagy szubjektív idő megjelenései arról árulkodnak, hogy személyes élményeinket és tapasztalatainkat milyen időövezetekbe soroljuk. Jelen téma szempontjából azzal a lényeges kérdéssel foglalkozom majd, miként válnak az időperspektívák a mindennapos döntések meghatározó elemeivé.

Tulajdonképpen a gondolat egy lusta-lusta vasárnapi filmnézés alkalmával indult meg bennem: nemrég volt szerencsém Luc Besson “új” filmjéhez, a Lucyhoz. A megjelenés idején (2014) elég vegyes fogadtatása volt az alkotásnak, de én mindenképp meg akartam nézni. Nem vagyok nagy mozijáró, jobb szeretem a filmeket csendben, rendben, otthon, a nappaliban megnézni, ezért került csak most, nagyjából másfél év után kezembe a film. Amúgy nem rajongok a fhansziákért, semmilyen szinten, sem a kajájukért, sem a nyelvükért, sem a kultúrájukért, de hát kivételek ugye mindig vannak, legyen szó borról vagy fociról, néha filmről. Luc Besson még főiskolás koromban lopta be magát az agyamba, először Az ötödik elem, majd a 2003-as Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmjével. Nem mintha nagy rajongója lettem volna ettől, de ez a két film eléggé jól sikerült, mégha sok másik meg nem is. Nos, a Lucy számomra is egy megosztó alkotás, leginkább úgy tudnám leírni, hogy egy zseniális alapötlet rendkívül szarul hollywoodosított megvalósítása. Az alapötlet már-már megüti nálam a nagy klasszikusok színvonalát, mint a Mátrix, vagy a Harcosok Klubja. No de ne is menjünk túlzottan bele, nem filmekről akarnék diskurálni; a Lucyban van egy jól eltalált gondolat, miszerint a világunk mérésére alkalmas tudomány nem a matematika, hanem az idő. Függetlenül attól, hogy a film ezt egy kissé kurtán és furcsán magyarázza meg, összességében az én világnézetemben létező tény, így beilleszthető rész.

a_gondolatok_ereje

A film után ennek kapcsán indult meg az agyam a Chelsea és az idő kapcsán, és kaptam kezembe ismét pár év elteltével Boyd és Zimbardo könyvét, hiszen ők az időperspektívák nagy koponyái. Majd, hogy jobban megértsem az egész gondolathalmazt, még Loyd és Greenfield munkáinak vonatkozó részét is újralapoztam. És mindezt most megpróbálom olyan formába önteni, hogy a harmadik mondat után ne hagyjátok abba az egészet, de a hatodik után se akarjatok kapával-kaszával elindulni megkeresni engem, és boszorkányság vádjával pellengérre állítani…

A lényeg alapvetően, hogy az embernek kétféle “gondolkodása” van. Az egyik a nevezzük úgy, ösztönös, a másik a felvett vagy tanult. Egészen röviden: az emberi lény, lényegében megfoganásának pillanatától élőlény. Agya ebben a pillanatban, mikor még csak pár sejt az egész, értelemszerűen nincs – viszont ingerek ettől még érik, így tapasztalatokat szerez. A tudomány nagyon sokáig úgy vélte, hogy az emlékek csak és kizárólag az agyban raktározódnak. Az emberi test, a génállomány és az agykutatás és a kvantumfizika csak az utóbbi évtizedekben fejlődött olyan mértékben, hogy az amúgy nyilvánvaló tézist elkezdjék megpiszkálni. Arra az amúgy nyilvánvaló tényre ugyanis hamar rájöttek “tudományosan” is, hogy az emberi agy hiába fejlődik rohamosan, és képes tanulni rettentő gyorsan, a már megszületett gyermekek agya még ugyancsak “üres”. Talán már senki számára nem mondok újdonságot azzal, hogy a csecsemők egy ideig (nagyjából 1-3 hónap) mindent fejjel lefelé látnak, hiszen az agy még nem tanulta meg, hogy meg kell fordítania “fejben” a képet, amit lát. Ezen dolgok kialakulásához idő kell. Az is tény, hogy az emberek nagyjából 3 éves koráig nincs hosszútávú memóriája. A tudatos emlékek nagyjából 12-24 óráig maradnak meg az emlékezetben (illetve az agy hosszútávú memóriaközpontjában). Ez viszont nem azt jelenti, hogy ne lennének emlékeink ebből a korból. Viszont ez tudományos kísérletek nélkül is egyszerűen mérhető, ha van 4-5-6 éves gyermek a környezetünkben: amikor ők mesélnek valami régebbi történetet, ami akár fél éves korukból való, akár két éves korukból, ha megfigyelitek, a történet úgy fog kezdődni: “emlékeztek, amikor három éves koromban…” – hiszen számukra onnantól kezdődik az időszámítás. De ettől függetlenül is, összességében nagyjából hat éves korunkig tapasztalati úton működünk, amit a tudomány úgy ír le, hogy delta théta agyhullámok állapotában élünk. Nagyjából ezek után (nem véletlenül ez az iskolás kor határa) kezdünk el képesek lenni arra, hogy logikai alapon (is) gondolkodjunk, viselkedjünk, majd nagyjából további 10-12 év alatt eljussunk odáig, hogy ez a logikai alapon való működés váljon teljesen uralkodóvá – ezt nevezzük köznapi néven felnőtté válásnak.

Visszatérve még egy kicsit a delta théta korba, vagy még korábbra, a tudósokat elkezdte egyre inkább érdekelni az, hogy amennyiben ebben a korban az agy nem képes a tudatos emlékezésre, és a logikus gondolkodásra, és sokkal inkább ösztönlény, mint racionális egyén, vajon mégis hol, mikor és hogyan raktározódnak az emlékeink. Nem nagyon húznám itt el a dolgot, a tudomány jelenleg itt tart, és ebben a kérdésben még nincs konszenzus a kutatók közt sem. Konzervatívabb körökben ugyanis még nem igazán elfogadott az a tézis, ami jelenleg mindennél valószínűbbnek tűnik: az emlékeink nem csak az agysejtekben, és főleg nem kizárólag az “emlékező” agysejtekben raktározódnak, hanem “csak” sejtszinten. Azaz minden (emberi) sejtünk képes sejtmemóriákat raktározni, méghozzá főként a fehérvérsejtek DNS-ében.

Ezt már a fejlődéskutatók is alátámasztották saját téziseikkel, ők ugyanis abból indulnak ki, hogy a fejlődés úgy lehetséges, illetőleg az a lényege, hogy az egyes generációk a megszerzett tudást átadják a következő generáció számára. Mára viszont senki előtt sem titok, hogy annyira felgyorsult a világ, és akkora tudáshalmaz gyűlt össze az emberek kezében, hogy képtelenség lenne mindezt tanulási folyamaton keresztül magunkévá tenni. Az emberek is “specializálódnak” valamire, így lehet valakiből kiváló tudós, építész, vagy akár futballista, viszont nem véletlen, hogy nincsenek remek tudós-építész futballisták a világon. Elérte az emberiség a XXI. századra azt, hogy egy emberi élethossz nem elégséges ahhoz, hogy több kvalitást is tökélyre fejlesszen az emberi egyed. Ez persze hamis valóság, hiszen nem mára érte el ezt az emberiség, hanem mindig is így volt, amióta kimásztunk a barlangból, de hát szeretünk mindent úgy előadni, hogy “mára elértük”, ez amolyan politikusias-propagandás-marketinges fogás, jól hangzik, csak nem igaz.

Még mindig a dolgok elején, azaz a delta théta állapotnál maradva: (jelenleg) úgy vélik a megfelelő kutatók, hogy a nyelv előtti és a logikus gondolkodás előtti emlékeink ugyanúgy rögzülnek, mint később bármilyen más emlék, de a gondolkodás egyéni szintjén és helyén és módján. Úgymond az emlékeink közvetlenül huzalozódnak az agyunkban, mielőtt a később kialakuló racionálisabb, tudatosabb ítélet megszűrné azokat. Mivel az ember ilyenkor ok-okozati kapcsolatban tanul, mondhatjuk, hogy kétféle emlék rögzül sejtszinten. Pozitív és traumatikus. Gyorsan megtanulja a gyermek, hogy a csoki finom (pozitív emlék), és okozat: ha megcsinálja, amit kérnek tőle, csokit kap – ami jó. Ugyanígy működik a traumatikus emlék rögzülése: a tűz meleg, ha beleteszem a kezem, fáj. Ezek az emlékek aztán – mivel sejtszintűek – az ösztönös énünk része lesz, ezt nevezzük más tudományágban tudatalattinak. A tudatalatti traumatikus emlékek felelnek azért, hogy az ember ne tehessen kárt önmagában. Mivel az agy amúgy el lassú dolog,  és nem is mindig éber, ezek a tudatalatti “emlékek” tartanak bennünket életben: ezért lélegzünk ébren és alvás közben is, ver a szívünk, működik az anyagcserénk, stb. Ezek nem agyi tevékenységek, hiszen nem lenne arra időnk, hogy minden nap minden percében arra kelljen gondolnunk, hogy “belégzés-kilégzés”, stb. Míg más, nem élettani dolgokra ez ugyanúgy igaz: Loyd a könyvében erre a következő példát hozza:

Gyorshajtás miatt büntetést kapott (és az amerikai módi szerint) úgy döntött, hogy elmegy egy gyorshajtóknak tartott oktatásra, ahelyett, hogy priuszt kapjon. Azon az estén egy állami rendőr tartott nekik előadást, és mondott egy olyat, amit Dr Loyd sosem fog elfelejteni: azt mondta, hogy normál vezetési körülmények közt egy bizonyos követési távolsággal haladunk valaki mögött, és az előtt átszalad egy állat, mire beletapos a fékbe, nem lesz elég időnk arra, hogy átgondoljuk (logikus agyi reakciót adjunk): “Óó, abban az autóban padlóig nyomták a féket. Jobb lesz, ha leveszem a lábam a gázról, a fékre teszem, és megnyomom, én is elkezdek fékezni, vagy bele fogok szaladni annak a kocsinak a hátuljába…” – egyszerűen nincs elég időnk, hogy így tegyünk. Szerencsére az embernek ott a “tudatalattija”, a reaktív agya, ami megvédi, de legalábbis igyekszik megvédeni ilyen helyzetekben. Amikor a szem meglátja a felvillanó féklámpa fényeit, az inger elkerüli a logikus agyadat, a reaktív agyhoz kapcsol, az pedig gyorsabban reagál, mint gondolnád róla (paradox, mi?), és ilyenkor szállsz ki úgy a kocsiból, hogy ‘bazzeg, halvány fing foggalmam sincs, hogy álltam meg’…

Node, amiért ezt az egészet idekevertem, két oka van, kezdjük most a játékosokkal, a futballistákkal: sokan és sokszor használjuk a kifejezést, ösztönös zseni. Nyilván mindenkinek megvan a maga szuverén definíciója, kire süti ezt rá, mint ahogyan az is, hogy kire mondjuk: világklasszis, top játékos, stb. Ebből kellemes kommentmezei vagy kocsmai viták is lehetnek, itt is előfordult már hasonló. Az ‘ösztönös zseni’ viszont, mint azt a fent leírtakból láthatjuk, ha akarjuk, az, aki már egészen kisgyermekkortól kezdve ismerkedett a labdával. Ezt a tézist meglovagolva kezdett egyre több klub foglalkozni a gyerekekkel az akadémiákon még egészen U6 csapatokban, hiszen sok minden tanulható: a csel, a rúgótechnika, fejleszthető az erőnlét, az “ösztönösség” azonban nem – ugyanúgy, ahogyan a gépjárművezetős példában is, itt is a tudatalattinak kell irányítani egy futballista játékát, ha valóban sikeres akar lenni. A futballban pedig vannak olyan momentumok, amikor leszűrhető, ki a (valódi) ösztönös zseni, és ki az, aki egy remekül képzett és összerakott futballista. Ezek a momentumok azok a kulcsmozzanatok, amikor még mi, halandók is tudjuk, hogy a játékosnak nincs ideje mérlegelni, hogy akkor most passz vagy lövés, csel vagy visszapassz, beadás vagy beindulás.

Itt pedig kikötök az egyik kedvenc témánknál, mert a szezonra két komoly bűnbakot épített fel magának az itteni közösség beszélő része: Ivanovics és Oscar. Főleg utóbbi a megosztó, a szerbet inkább mindenki a szezon eleji rossz formája miatt osztotta, azóta kevésbé. A brazilt viszont azóta is osztja mindenki, aki kipécézte magának, teljesen mindegy, hogyan szerepel, és állandó jelleggel felmerül a “mit láttok benne” rigmus. Megfogadtam, és meg is írtam, hogy ezt a vitát többször nem vagyok hajlandó lefolytatni a kommentmezőben, főleg azért, mert lehetetlen: az ellentábor a materiális indokokat nem fogadja el, míg a másik oldalról csak hajtják, hogy de hát szar, szar, szar, ami meg nem igaz. Még egyszer, utoljára nekifutok, hogy megpróbáljam elmagyarázni, miért is ragaszkodnék a fehér brazilhoz.

Oscar ugyanis pontosan az ösztönös zseni kategória. Ami ugye nem azt jelenti, és nem egyenlő azzal, hogy jól játszik nálunk éppen. Egy olyan edző alatt, aki ki tudja és ki akarja maxolni a képességeit, Oscar rendkívüli érték. Nézzük csak: a középpálya lényegében bármely pontján bevethető. Jól lát, jól passzol, jól lő. Jól mozog kis területen, jól érkezik a második hullámban. Képes a körömpasszos játékra, bárhonnan képes sarokkal, löbbölve, laposan kulcspasszra, emellett legalább átlagosan gyors, nem rakja tele a gatyát, ha meg kell csinálni egy cselt, és még jól is védekezik. De a lényeg, hogy ösztönösen, zsigerből jó játékos. A kivitelezés nem sülhet el mindig jól, egyik játékos sem robot, és ebben a szezonban többnyire ő is szar volt, akárcsak bármelyik másik versenyzőnk. De Oscar az a típusú játékos, aki nagy százalékban hozza meg a jó döntéseket a meccsen. Leírtam már róla, de leírom még egyszer: Oscar esetében egy olyan játékost tudhatunk a sorainkban, aki egyszerre képes támadót és védőt alakítani, megvan benne a kreativitás, hogy varázsoljon, még megvan benne az agilitás, hogy romboljon. Vannak a pozíciójában látványosabb támadók, és jobb védekezők is (oké, utóbbi nem igaz, a pozíciójában nem tudnék mondani ilyet), ennyire komplex játékos viszont aligha. Nem mondom, hogy a Chelsea nem lehet jobb nélküle. De azt igen, hogy Oscar egy olyan ösztönös játékos, akinél kevés jobb futkos Európa zöld tégláiban. Jó lenne kiaknázni végre, és nem elpasszolni máshová.

Ez az ösztönös zsenialitás megvan a legjobbakban, megvolt Zolában, Maradonában, Zidane-ban vagy akár Drogbában, megvan Ázárban vagy Costában, de nincs meg például Willianben vagy nem volt meg Ramiresben, pedig ugye, elvileg egy brazilban ennek ott kellene lennie. A gond ott kezdődik egy Ázár vagy Costa esetében, amikor ösztönből nem megy, 1 vagy 2 meccsen, és elkezd racionálisan, az agyával futballozni az ember – népnyelven erre mondják, hogy rágörcsöl. Ekkor jönnek el azok a látványos pillanatok, ami Diegoal esetében egy fél szezont tartottak, a belgának meg ráment az egész szezonja: amikor a logikus aggyal megy neki a meccsnek, amikor igenis gondolatban előre megtervezi, hogy akkor én most itt futok öt métert, aztán jobbra húzom, utána meg lövök. Mert lehet, hogy 4 méter múlva repül keresztbe egy láb. Ösztönből 4 méter után húzol jobbra. Agyból meg átesel rajta.

Ráadásul, amikor eljön a logikus futballozás ideje, az kiveszi a futballban a játékos számára meglévő kevéske harci morált is. Ahogyan nekünk sem mindegy leülni egy Reading-Hull tv-s meccs elé, vagy harmincadmagaddal sörözgetve egy kocsma ölelő hűvösében a BL döntőre készülni, ugyanúgy nem mindegy, hogy milyen lelkülettel megy ki a fodballista a pályára. A futball, miként amúgy minden egyes munkahely lélektana majdnem annyira fontos, mint a labdarúgó kvalitások, erre remek példák az FA-Kupaküzdelmek kis csapatok óriásölései, de akár a Leicester jelenlegi tündérmeséje a PL-ben. Amikor a morál meghal, nehéz abból kilábalni. Persze, ehhez néha kell egy új impulzus, amit mi az utóbbi tizenpár Abra-évben igyekeztünk mindig interim coachok hadával elhozni, de milyen üzenetet közvetít ez a játékos felé? Rányomja a bélyegét az egész korszakra, hogy a munkájuk monotonitása megszokható, agyzsibbasztó, taposómalomszerű, és semmi sem sarkallja őket jobb teljesítményre. Miért is tenné? Elvégre, ha ők játszanak rosszul, az edző repül. Nehéz utána kimozdítani őket arról a szintről, ahol elég a minimumelvárásokat teljesíteni. Villas-Boas esetében mondjuk, vagy Scolari után a látványos javulás arra enged következtetni, hogy valóban a vezető és a beosztottak közötti disszonancia okozta a teljesítményromlást, ebben az idei esetben viszont szerintem ez minimum vitatható. A játékunk nem lett jobb, legalábbis nem számottevően. A kupaküzdelmek során pedig tetten érhető volt az, hogy nem volt semmi, ami jobb teljesítményre sarkallja a játékosokat, már nem is remélték, hogy céltudatosabb hozzáállással, hatékonyabb munkával akár jól is végződhet a szezon. Sokszor tényleg az látszott, hogy minek hajtsunk, mikor úgyis csak egy ideiglenes edzőnk van, és nem várnak tőlünk mást már idénre, csak, hogy bent maradjunk? Időperspektívák nyelvén nem volt már jövőorientáltság, és a jelenfatalizmus is elmúlt, s mindinkább egy múltpozitív világ vette kezdetét. A szezonnak pedig még nincs is vége, de a koronát azért felbaszarintottuk az egészre a City elleni semminkkel.

Az időperspektívák azért lényegesek, mert azok határozzák meg döntéseinket. A döntéseink pedig lényegében az életünket, de legalábbis annak logikus, racionális (nem tudatalatti) részét, míg az emberi kapcsolatainkat pedig az egyéni időperspektíváink azonosságai vagy különbségei. Alapjában három, összességében hat időperspektívát különböztetünk meg: van a múlt, a jelen és a jövő, valamint mindháromnak a pozitív és negatív beállítottságú töltése, azaz múltpozitív és múltnegatív, jelenfatalista és jelenhedonista, a jövőt némileg nehéz ketté osztani, így itt jövőorientált és jövő transzcendens kategóriák léteznek.

Az egész tudatos életünk a döntéseink körül forog. A döntések szellemi-lelki folyamatokból alakulnak tettekké. Ezek a tettek pedig lényegében kétféle típusú cselekvésre redukálhatóak: olyanokra, amelyeket végrehajtunk, és olyanokra, amelyeket nem. Remélem eddig érthető, ennél egyszerűbben nem tudom levezetni. Minden cselekvéshez – akár megtörténik, akár nem – pozitív és negatív következmények társulnak, ezen kívül specifikus érzelmek, valamint az önbecsülés valamilyen változatai. Egyszerű példáknál maradva értelmesnek és okosnak tartjuk magunkat, ha tudatosan eltekintünk egy olyan cselekvéstől, amelyről később kiderül, hogy hátrányos lett volna ránk nézve (nem fektettük be a pénzünket egy részvényalapba, ami egy hónappal később bedőlt), vagy buta és ostoba embernek érezzük magunkat, ha megtettünk valamit, de később rájövünk, hogy helyesebb lett volna nem megtenni azt (ittasan ültünk a kerékpárra aztán pofára estünk).

Kutatások bizonyítják viszont, hogy valamennyi döntésünket befolyásolja valami egyéb is, ami az agyunkban zajlik, de nem vagyunk tudatában, ez pedig az időperspektívánk. Itt el kell vonatkoztatnunk az óra szerinti időtől, az idő itt az egyik aspektusa a pszichológiai (szubjektív) időnek, az időperspektíva pedig egy pszichológiai szakkifejezés, és egy folyamatot jelöl, méghozzá azt, amely révén tapasztalatainkat valamely kategóriába soroljuk. Fontos látni, hogy itt a legegyszerűbbtől a leglényegesebb döntésünkig mindenről beszélünk. Minden döntésünk hátterében a mérlegelésünk áll. Felkeljek vagy feküdjek még pár percet? Dolgozzak tovább, vagy induljak végre haza? Csaljak a vizsgán vagy ne? Egyes emberek számára a világot azok az erők jelentik, amelyeket közvetlenül a jelen idejű helyzetükben érzékelnek, legyen az biológiai késztetés, társadalmi helyzet, stb. Akik a döntéshozatali gyakorlatukat az aktuális körülményekre alapozzák, jelenorientáltak. Mások számára nem fontos a jelen, ők inkább megpróbálnak visszaemlékezni hasonló szituációkra, amit a múltban éltek át, s hogy az akkori döntéseik milyen következményekkel jártak. Ők a múltorientáltak. És vannak azok a harmadik típusba tartozók, akik a jövőbeli következményekre, hátrányokra és előnyökre gondolva hozzák meg a döntéseiket.

Ez nem tudatos folyamat, hanem rutinszerűen működő. Viszont ettől függetlenül nem a tudatalatti részei, nem ösztönösek, hanem tanult, felvett jellemzők, ezért újratanulhatóak és módosíthatóak. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy az egyes kategóriák élesen elhatárolhatóak, viszont nem léteznek önmagukban – senki sem csak ez vagy csak az, mindannyiunkban keverten jelennek meg, viszont az is lehetetlen egyúttal, hogy valakiben egynél több időperspektíva legyen hangsúlyos.

Időparadoxonokról beszéltem korábban, nézzük az elsőt: az aktuális időperspektívánk a döntéseinket befolyásoló egyik legerősebb tényező – mégsem vagyunk ennek tudatában. A második paradoxon, hogy a túlzott eltolódás bármelyik időperspektíva irányába rossz.

Ezért is nagyon lényeges a futballisták pszichológiai felkészítése is. Könnyen megérthetjük, hogy egy élsportoló, legyen az a kedvünkért most egy focista, akkor a legideálisabb, ha a leghangsúlyosabb időperspektívája a jelen, de kellő mértékben megtalálható a múltpozitív és -negatív, valamint a jövőorientáltság is. Utóbbira értelemszerűen szükség van, hiszen a kupasorozatok, a bajnoki versenyfutás mindig a majdban ér véget, viszont értelemszerűen a meccseket a mostban kell megnyerni. Ehhez kell egy egészséges múlt-tudat is, hiszen a játékosnak tisztában kell lennie azzal, hogy a korábbi teljesítménye jó v elégtelen volt, és nem elég a jóra koncentrálnia, éreznie kell a súlyát a korábbi rossz teljesítményének. Ha viszont a játékos túlzottan is a múlt irányába tolódik el, azaz akár a múltpozitív, rosszabb esetben a múltnegatív időperspektívája válik uralkodóvá, az a jelenben semmiképp sem sülhet el jól. Ez “eddig végig jól játszottam” múltpozitív beállítottságból jönnek azok a meccsek, amikor “csak a mezt küldöm ki magam helyett”, a “gödörben vagyok jóisten” féle múltnegatív perspektíva pedig egyértelműen rombolóan hat a jelenbeli a teljesítményre is. A túlzott jövőorientáltság sem jó, hiszen az ilyen perspektívával rendelkező játékos a mostban nem hajtja ki magát, nem ad 100%-ot, hiszen “az majd később kell”, de a később sosem jön el, hiszen akkor már az egészségére fog gondolni, arra, hogy ha ilyen fiatalon széthajtja a testét, abba belerokkan, esetleg még rosszabb.

dontes23_nAz alapvetően ránk jellemző időperspektívák azonban prompt befolyásolhatóak is. John Darley és Dan Batson kísérlete a princetoni teológushallgatókkal megmutatta, hogy az idő, egészen pontosan a sürgősség manipulálása miként változtatja meg az amúgy teljesen más beállítottságú emberek viselkedését. A kísérlet a következő volt: egy homogén csoportot, egy teológiai szeminárium hallgatóit kérték meg arra, hogy az irgalmas szamaritánus evangéliumi párbeszédekről tartsanak előadást, a campus másik végében lévő előadóban. Amikor egy-egy diák végzett a felkészüléssel, véletlenszerűen közölték vele, hogy a.) máris késik az előadásról, siessen, percek óta várnak rá vagy b.) még bőven van ideje a jelenésig, de már most nyugodtan odamehet, ha készen áll. A két kísérleti szituáció között az egyetlen különbség a sürgősség manipulációja volt, a kutatókat pedig az érdekelte, hogy vajon az időnek e fajta manipulációja befolyásolja-e azokat a fiatalembereket, akik az életüket az egyház szolgálatába kívánták helyezni élethosszig.

Valahányszor egy diák a felkészülésre szolgáló helységből a prezentációs stúdióba ment, az udvaron egy földre rogyott, köhögő, szemmel láthatóan segítségre szoruló emberbe botlott. Az illető a kísérlet beépített embere volt. Mivel más nem tartózkodott a közelben, a diákoknak dönteniük kellett, hogy irgalmas szamaritánus módjára segítenek egy bajban lévő idegenen, vagy elmennek mellette, eleget téve a kötelességüknek, és megtartsák időben az előadást. A kérdés az volt, hogy a “késésben lévő” teológus hallgatók is ugyanolyan valószínűséggel segítenek az idegenen, mint “időben lévő” társaik vagy sem.

Az eredményt szerintem kitaláljátok, de azért leírom: azok a diákok, akik úgy tudták, ráérnek, kivétel nélkül megálltak, míg azok, akik elvi késésben voltak, 90%-uk megállás nélkül haladt tovább, noha a kísérlet végén, az előadás után mindegyikük bevallotta, hogy látta a bajban lévő embert, és szinte kivétel nélkül szégyellték is magukat, amiért választott hivatásukkal ellentétben, miszerint életüket a bajban lévők megsegítésére szentelik, nem teljesítették kötelességüket. Vagyis, az idő egyszerű, finom manipulációja jó szándékú, elhivatott embereket késztetett arra, hogy fontosabbnak tartsák saját, jelenlegi gondjaikat valaki sorsánál, aki nyilvánvalóan segítségre szorul.

1984_posterEgy sor hasonló kísérletet végeztek még az elmúlt 30 évben, és mind, kivétel nélkül hasonló eredményre vezetett. A döntéseinket tehát az időhöz való hozzáállásunk alapján hozzuk meg. A döntéseink pedig meghatározzák a jelenünket, de a múltunkat és a jövőnket is. Orwell emblematikus könyve, az 1984 híressé vált szillogizmusa – ha élhetek a költői túlzással – több, mint igaz.

Aki ellenőrzi a múltat, ellenőrzi a jövőt. Aki ellenőrzi a jelent, ellenőri a múltat.

Minden jelenbeli döntés rövidesen a múltunk részévé válik. A jelen kontrollálása ezáltal lehetővé teszi számunkra, hogy meghatározzuk, mi alkotja a múltunkat. Egy átlagos nap során száz meg száz döntést hozunk meg, például mikor keljünk, mit vegyünk fel, mit együnk, mihez kezdjünk a szabadidőnkkel, kivel találkozunk és kit kerüljünk el. Ezek a döntések az adott napon lényegtelennek tűnnek, de összességükben meghatározzák, kik voltunk, kik vagyunk és kikké leszünk.

Node, vetítsük ezt egy futballista életére, karrierjére, aktív napjaira. Ha meccs közben adott játékost nem az ösztönös énje vezeti (teljesen mindegy, mi okból kifolyólag), akkor döntési helyzetekben találja magát, szinte másodpercenként. Kell-e még egy csel, vagy inkább lőjem kapura? Lépjek ki a védővonalból és előzzem meg a támadót, vagy tartsuk az alakzatot, és hátráljak? Íveljem vagy laposan adjam középre? Ezek egy-egy adott pillanatban kis döntések. Ellenben ha a 90 perc folyamán már hatodjára csinálok még egy cselt lövés helyett, akkor az már csúnya. Ha pedig egymás után jópár 90 percen keresztül hozom meg a döntést, akkor Hazard 15/16-os, nem 14/15-ös szezonját kapom.

Ezokból ugyan lehet a csapat mellett csapatpszichológus is, de igen lényeges, hogy az edző/menedzser és a játékosok egy hullámhosszon, azaz azonos időperspektívában legyenek, és még jobb, ha a menedzser képes arra, hogy kezelje a játékosok “lelki problémáit”, azaz nem megfelelő időperspektíváit. A jó menedzser nem csak jó edző, de jó pszichológus és tanár is, tartja a mondás, nem véletlenül. Bízom benne, hogy ez alapján kezdi megérteni az is, aki eddig nem tette, miért az a véleményem, ami, olyan kardinális kérdésekben, mint JM, vagy, a győztes csapaton ne változtass elv, esetleg egy jól bevált taktika vagy kezdő folyamatos járatása. És részben azt is, hogy miért örülök, ha már ezek a dolgok megtörténtek, hogy a következő fejezetet Contéval írjuk meg.

Ernest Becker Pulitzer-díjat kapott azért az elgondolásért, hogy az emberi lét középpontjában egy univerzális halálfélelem áll. Becker úgy véli, hogy a halál realitása pszichológiailag elviselhetetlen, ezért nem is vagyunk hajlandóak tudomásul venni. Egyetemlegesen tagadjuk a halált, és fontosabb, hogy tagadjuk a saját halálunkat. Nem tudom, írt-e már valaki könyvet az élsport pszichológiájáról, de úgy vélem, nem nehéz párhuzamot húzni egy átlagember és a halálfélelme, valamint egy top futballista és a rossz forma között. Ha egy top csapatban játszó futballistának van halálfélelme, az biztosan a rossz forma. A halál egy életút vége. A halál tagadása egyúttal azt is jelenti, hogy tagadjuk, hogy az időnk véges. A haláltól azért félünk, mert valójában ez az egyetlen dolog az életünkben, amit nem tudunk befolyásolni. Minden más befolyásolható, viszont az időhöz való hozzáállásunk miatt sok esetben olyan esetekre is ráfogjuk, hogy nem tudjuk befolyásolni, amire valójában képesek lennénk, amennyiben hajlandóak lennénk változtatni saját hozzáállásunkon. Az időperspektíváink tanultak, ahogyan már korábban is említettük – így mindenképpen változtathatóak.

Az emberek pedig elvileg szeretik a változást, mert a változás jó. Rohamosan változó világban élünk, nehéz is kikerülni, akár a fociban is ezt. Einstein megváltoztatta a világot azok számára, akik képesek megérteni a relativitás elméletét. Manapság hisszük, hogy ami változik, az jó, ami folyamatos, az unalmas és rossz. Ráadásul relativizáljuk a változást, mert azt mondjuk, hogy ami fejlődik, az jó, ami nem, az viszont stagnál, az visszafejlődik. Ez azonban csak érzéki csalódás, és hiába a piacorientáltság és a fogyasztói társadalom egyik lényegi mozgatórugója, alapvetően nem igaz. Egy nagyon egyszerű kísérlettel bizonyították annak igazságát, hogy valóban csak érzéki csalódás: egy hallásvizsgálati laborban embereknek ugyanolyan hosszúságú, különböző hangjeleket játszottak le. A több helyszínen több ezer emberrel elvégzett kísérlet eredménye azt hozta, hogy az emberek kivétel nélkül hosszabbnak ítélték meg azokat a hangokat, amelyek emelkedtek vagy ereszkedtek, mint az ugyanolyan hosszúságú, de állandó hangokat.

Viszont ez a mi életünk, ezt adják el nekünk: mindenünket folyamatosan jobbra és újabbra kell cserélni, hiszen ez a változás a fejlődés, ez tartja fenn a gazdaságot, ez ad munkát, hogy legyen munkád, aminek a béréből mindenedet újra és újra jobbra és újabbra tudd cserélni. Okos robot. Máshol sem ártana, ha az emberek egy percre megállnának, és elgondolkodnának néha azon, hogy a változás nem mindig hasznos, és a folyamatosság is lehet jó, és nem szülne egy idő után banális ötleteket, csak magáért a változás kedvéért. Talán nem tudna ennyi mobilt eladni a Samsung és az Apple, viszont talán nem lenne ennyi válás, és ha van egy jó játékosunk,  de rosszul teljesít, akkor nem az lenne a megoldás, hogy eladjuk, és veszünk helyette újabbat, hanem megpróbáljuk megkeresni az okát, miért játszik rosszul, és orvosolni azt. Persze tudom én, hogy ez belezavar a mátrixba két okból is: az egyik, hogy mennyivel egyszerűbb venni valakit, aki majd jó lesz. A másik visszatérés az instant siker akarásához: elvégre nem lehet azonnal sikert várni attól, hogy megkeressük-orvosoljuk, hiszen az időbe telik. Venni-eladni jóval gyorsabb. Legalábbis, érzésre. Ami persze hülyén hangzik, de az érzések már csak ilyenek. Én kitartok egy jóval racionálisabb út mellett, még akkor is, ha ezért minden alkalommal harcba kell szállnom a világgal. Ez nem jelenti azt, hangsúlyoznom kell sajnos, hogy én ne akarnám a Chelsea sikerét. Csak azt, hogy én nem ragaszkodom ahhoz, hogy egyrészt üstökösként való hirtelenséggel nyerjünk mindig mindent, és én hajlandó vagyok megvárni a munka gyümölcsét, mert hiszem, hogy a munka eredményeként aratott győzelem jobb érzés, mint az, amiért más dolgozott meg, mi pedig adtunk érte elég pénzt. Valahol egy valamikorban talán majd nem leszek egyedül ezzel az érzéssel, bár a világ nem errefelé halad. Egyszer majd talán még megérjük, hogy a Chelsea board is képes lesz elérni egy egészséges időperspektíva-elegyet, és bár mi, szurkolók akkor is meg fogjuk találni, ami miatt lehet hőzöngeni, de az végre talán olyan jó értelemben vett tanácstalanságok miatt lesz, hogy minden játékosunk remek formában van, akkor melyik játsszon, vagy, hogy minden fiatalunk tényleg tökéletesen illik a keretbe, de akkor ki kerüljön ki, ha ők meg be. Akkor majd arról írhatok, hogy milyen szar dolog is az utópiában élni és szurkolni…

 utopia

  • Pingback: Célok, pánik, erények és pszichológia | Zongoracipelő()

  • babence

    elgondolkodtató, nagyon jó írás! köszi!

  • kormolar

    Mi, szurkolók szerepe is elgondolkodtató ebben a helyzetben…mert azzal h lepatkányoztunk,kifütyültünk olyan játékosokat akik előző szezonban meghaltak a pályán…aztán csodálkozunk ha nincs meg a szenvedély a pályán…ez kb. olyan mint mikor megcsal a barátnőd és utána nem olyan már vele a szex…Szerintem sokan nem becsülik meg az egyes játékosokat…Hazard-t elengedni akárhogy is játszik hatalmas hiba lenne…én Abra éra óta vagyok Chelsea drukker(kb. 2004 óta) de kijelentem, és ez saját vélemény, hogy ekkora tehetség itt még nem játszott azóta(pedig sok hatalmas ikon megfordult nálunk itt(Robben,Lampard,Drogba,Malouda,Duff,J.Cole,Shevcsenko))ő egy ösztönös zseni…ha elengedjük őt ráadásul amit emlegetnek h 30 millióért az rablás és szégyen lenne…ez a szezon elment nem is érdemes róla már ódázni…a jövőre kell gondolni…Másrészről, habár sokaknak ez vérlázító lesz, de sztem Jose nem volt megfelelő ember, akivel csapatot lehet építeni….ő az a menedzser , aki kihozza belőled a maximumot vagy többet,de érezhetően ezzel párhuzamban olyan feszültséget is bevisz az öltözőbe, ami 2-3 éven belül bombaként robban…ez volt az Internél, a Reálnál, a Chelsea-nél…ráadásul és ez a saját véleményem…én nem láttam azt,hogy vele 2-3 évig tudunk egy azon játék szisztéma mellet maradni és fejlődni…..(+ a fiatalokat fel sem hozom, mert akiket elengedtünk …KDB szerintem hétvégén bebizonyította mekkora baki volt)… Ami a másik legnagyobb baj itt az a játékospolitika…olyanok vagyunk mint egy kisgyerek az játékboltba….mindent akarunk, és mivel van pénzünk, mindent szinte meg is veszünk…aztán mikor megunjuk, akkor meg kidobjuk… aztán meg később rájövünk, hogy hoppá lehet mégsem kellett volna( pl. Matic, akit visszavettünk)… Utánpótlásunk ma döntőzik a PSG-vel.. kiváncsi leszek hány játékos jut el a nagycsapatig…az a rossz, h az ifit is úgy kezeljük mint a felnőttcsapatott…csak az eredmények a fontosak…meg sem próbálunk kinevelni játékost…mert össze tudjuk vásárolnia felnőtt kezdőt…megveszszük a fiatalokat aztán meg szétdobáljuk őket…legalább 20 játékostól meg kell válni a nyáron…és elgondolkodni, h mit is jelent a játékospiac…találni egy koncepciót amit végig kell vinni a korosztályos csapatokon keresztül a felnőttekig…nem kell 40 játékos elég 25-26 de az megfelelő egyvelegű legyen…nem kell minden tehetséges fiatalt megvenni, csak azt aki lehetőséget is kap a felnőtteknél…nem kell minden elérhető nagyágyút megvenni, csak azt aki illik a játékfilozófiába…Josénak azért sem ment ez az egész mert mióta elment, az egész játékospolitikánk másfelé vette az irányt, neki a melós középpályások illettek mindig is a csapatába( ilyen volt Lampard,Sneijder,Essien,Tiago),de nálunk manapság csak elvétve van ilyen játékos…ezek a játékosok egyszerűen nem illettek Jose játékfelfogásához..kreatív a játékot játszani akaró játékosok vannak most… már csak emiatt is azt gondolom h hiba volt őt visszahozni, mert sztem ha elkezdtük ezt az irányt akkor tovább kellett volna vinni, nem pedig lerombolni……nálunk most kiment egy nagy generáció, de sztem megvan a jó alap,csak össze kell tenni őket..csak rajtunk múlik meddig maradunk a sz*rba…de itt nem csak csapatszinten vannak problémák…hanem felsőbb szinteken is….

    • jó sok mindent írtál te is, pontokban válaszolok:
      1.) José kapcsán nem értünk egyet, de hát ez nyilvánvaló. Én hajlandó lennék elfogadni azt, hogy nem JM a hosszútávú megoldás, de ezt az érvelést továbbra sem tudom hova tenni. A Portotól nem ezért távozott. A Chelseanél idő előtt felállították, így az nem lehet releváns. Az Inter nem is értem, hogy kerül oda, ott milyen feszültség volt? A Real az egy dolog, de csak egy, méghozzá egy olyan, ami miatt ő szívta meg, de az idő igazolta, hogy helyesen döntött, mikor Casillast kipakolta a keretből, mert érdekes módon azóta nem visszakerült a keretbe, hanem Portugáliában bohóckodik. Amellett pedig nehéz elmenni, hogy a Chelseavel utána is az tudott sikeres lenni, aki visszanyúlt az általa lerakott alapokhoz.

      2.) a következő rész mellékszálaival nem értek egyet, de a főgondolattal igen: “találni egy koncepciót amit végig kell vinni a korosztályos csapatokon keresztül a felnőttekig” pont ez a lényeg.

      3.) A sok fiatallal nincs gond, hiszen amíg pozitív mérleggel adjuk el őket, addig kit zavar a dolog? Főleg, hogy az FFP-barát gazdálkodásunk alapja ez. Az akadémia fő feladata persze az, hogy játékosokat adjon a nagy keretnek, de azért nem _csak_ az, ezért nem lehet, nem szabad csak úgy szemlélni az utánpótlást, hogy hányan jutnak el a nagycsapatig. Reálisan nézve is kb az a valós, hogy 2 évente 1 fiatal épülhet be a fakóból a nagyok közé, és még ezt is igen kevés top csapat tudja megtenni. A te logikád szerint akkor csak kb 3 U21-es játékost kéne tartani, mert abból is kettő nem jut el a nagycsapatig 🙂

      • myheartisblue

        Én valahogy úgy látom a blogon itt a blogon olvasottakból (is), és a nem túlságosan hozzáértő FB csoportokból,hogy szezon adta frusztráltság miatt is állandóan

      • kormolar

        az a probléma h van az ifiakadémia x játékossal… meg van egy csomó 20 év körüli játékos akiket összevettünk és egyből ide oda eladogattunk…ezek az összevett játékosok 90 % Chelsea mezt csak átigazolás során látott…utána mennek kölcsönbe és valószínűleg eladásra kerülnek…sztem ennek nincs sok értelme…mert az átigazolási piacnak az lenne az értelme h olyan játékost veszel akit a csapatodban is akarsz…nem az h veszek 50-et aztán csak lesz 2 aki jó….ebből az látszik csak h nem értünk a játékosok kiválasztásához…nincs semmi koncepció ami alapján játékosokat veszünk(azt leszámítva h volt 5 jó meccse vagy egy jó nemzetközi tornája)……aztán később meg fogjuk a fejünket mint pl. KDB,Matic, Lukaku esetén és próbáljuk őket 30-40x -es áron visszavenni…ahellyett h megpróbáltuk volna beépíteni az elején…

        • továbbra sem látom, hogy ez miért probléma, ha egyszer haszonnal értékesítjük őket? A klub bevételnének nem kis százalékát adják ezen játékosok értékesítéséből származó jövedelmeink…

          A pontos összegek nem ismertek sok esetben, de csak ha azt nézed, hogy Kakutáért és Romeu-ért kaptunk annyit, amennyiért vettük Remy-t, már megérte, nem? KdB-n egymagán kerestünk 10M fontot, Lukaku esetében kb ugyanannyit. 20M font meg elég szép summa, nem? Sturridge-on 8M kerestünk, Brumáért is kaptunk 2,5M-t, a kicsi Hazardon is kerestünk már kb 8-10M-t, és még mindig ott az opciós visszavásárlási jogunk, Bertrand is 10M-ért ment el, PvA-n is kerestünk másfél milla körül… szóval én nem mondanám, hogy ennek ne lenne értelme…

          Maticsot nem sorolnám ide, több okból sem, az egyik az, hogy ő “abban a korban” került ide, amikor a Chelsea gazdálkodása teljesen más irányt képviselt, ráadásul olyan játékosok álltak előtte a sorban, mint Essien és Ballack(!)… neki akkor nem volt értelme itt maradni. Amennyire tudni lehet, így is kb 8M haszonnal adtuk el a portugáloknak, akik ráadásul játékost építettek belőle, míg nálunk a padon rohadt volna, fizetésért. Ha azt veszed, hogy mennyi bért vágott volna zsebre, amíg itt van, ha nem adjuk el, a végén kijön, hogy kb aprópénzért vettük.

          • Endy919

            Egyet is értek , meg nem is.

            Egyrészt én is támogatom ezt a rendszert , hogy olcsón felvásároljuk a tiniket , majd ha látjuk , hogy a csapatba nem férnek be , viszont az akadémián vagy kölcsönben fejlődtek és hasszonnal tovább tudjuk őket adni , akkor eladjuk őket. Ez oké .

            Viszont a Kevines és Lukakus példád sántít . Kerestünk rajtuk , de milyen áron ? A vak is látta rajtuk , hogy nagy ászok lesznek …azok is lettek . Kevin a világ egyik legjobb irányítója , Lukaku pedig a PL TOP3-as csatára . Csak hát az elmebeteg portugálnak nem voltak szimpatikusak , így menniük kellett . Pedig csak lehetőséget kellett volna nekik adni és most nálunk szárnyalhatnának . Mert most mindkét srácra nagy szükségünk lenne. Szerintem most te sem hiszed el magadnak , hogy ebben a két esetben az a 10-10 miliós profit megérte nekünk .

            Ha már a témánál vagyunk , akkor egy bekezdés erejéig visszatérek Joséhoz . Imádom , mai napig a legjobb edzőnek tartom , de itt most nagyobb pusztítást csinált a keretben mint a tsunami 2004-ben Indonéziában.
            Csak emlékezz vissza . Amikor idejött nekünk volt magasan a legbikább keretünk a PL-ben és a világon is TOP 5-ben voltunk . Emlékszek egy meccsre valamelyik Manchesteri csapat ellen , amikor csak a padunkon olyan játékosok ültek , mint Mata , Schürrle , DL , Kevin , Lukaku ….. és hova jutottunk ? Lett egy erős kezdő csapatunk , ami viszont 99% kivan facsarva a padunk meg siralmas . Meccsről meccsre a padunkon ül két kiégett csatár , akik már csak a nevükből élnek , Mikel/Matic , Pedro/Oscar , Bego és két ifista. Borzalom.

            Nem érdekel , ha 5 évig nem nyerünk egy vasdarabot sem , de ezt a csapatot , ugyanúgy , mint a Bridget az alapokig lekell rombolni és felépíteni belőle valami impozáns dolgot , amitől ismét retteghet az egész Európa.

            • “Viszont a Kevines és Lukakus példád sántít . Kerestünk rajtuk , de milyen áron ? A vak is látta rajtuk , hogy nagy ászok lesznek …azok is lettek . Kevin a világ egyik legjobb irányítója , Lukaku pedig a PL TOP3-as csatára .”

              Te pedig azt felejted el, hogy ha nálunk maradnak, akkor mindkettőből annyi lett volna, mint amennyi Studge volt Drogba mellett – semennyi. Lukaku és de Bruyne is max másodhegedűs lett volna itt, legjobb esetben is, azt meg te sem hiszed el magadnak, hogy szezonban 10-15 meccsel bármelyik is eljut erre a szintre. Te a lehetőség megadásáról beszélsz, de ezt mindketten úgy érték el (ezt a szintet), hogy két szezonon keresztül kezdők voltak máshol. Addig mi mit csináltunk volna? Lukaku kb most érett meg arra, hogy reálisan vetélytársa lehessen a kezdőbe kerülésért Costának. KdB más tészta, így utólag könnyen vagyunk okosak, hogy benézte a csapat, de akkor volt 6 játékosunk 3 posztra, olyan nevekkel, mint Hazard, Mata, Oscar, Willian… hiába volt akkor tehetség Kevin, ő volt a rangsorban a végén. Nem véletlen, hogy akkor még nem a City vitte el, hanem csak egy Wolfsburg…

              Szóval lehet itt siránkozni, hogy jajj, lám, mekkora hülyeséget csinált a klub, de attól még logikusan átgondolva a dolgot nem lesz igaz. Döntési helyzetben volt a klub, ami akkori állás szerint jó döntés (vagy legalábbis jobb) volt, az jelen állás szerint már nem feltétlen. Ettől még tízmilliós plusszal adtunk el egy olyan játékost, aki akkor még nem volt más, mint rizikó.

              Joséra nem reagálok, az a pusztítás a te fejedben létezik csak.

              • Tornando Ferres

                Sőt ha jól tudom, a Wolfsburg-City transferen is kerestünk szépen.

              • Endy919

                Miért ne férhetett volna be Kevin a csapatba ? Matat alapból kirakta a csapatból José , mer túl kreatív volt … akarom mondani , nem tudott védekezni . Oscarnak volt 2-3 jó hónapja . utána viszont bemutatta a szürke ötven árnyalatát , amit mai napig kiválóan hoz megspékelve némi alabizmussal és f*szomon van hozzáállásal.

                Szerintem Kevin bőven befért volna 🙂

                Lukaku pedig 19 évesen hozott a WBA-ban egy 17 gólos szezont , rá egy évre pedig 15-öset az Evertonban . Már akkor is szerintem kész volt , hogy a hátán vigye a csapatot. De őt azért elnézem a csapatnak , mert hozták a helyére Diegot , akit nagyon imádok.

                A José féle pusztítást pedig valószinüleg telepátiával átjutattam a játékosaink fejébe . Sőt, még a Madridiak fejébe is annó . Ez elkúrtam…..

                • Endy919

                  Ja és elfelejtettem gratulálni a poszthoz . Szép , látszik hogy nagyot melóztál vele.

                • “Miért ne férhetett volna be Kevin a csapatba ? Matat alapból kirakta a csapatból José”
                  Nehéz vitatkozni veled, amikor eleve megválaszolod a saját kérdésedet 😛 Hogy férhetett volna be egy KdB, mikor egy Mata sem fért be?

                  Oscarral kapcsolatban meg nem értünk egyet, de hát ez meg nem egy új dolog.

                  A José-féle pusztítást meg döntsük már el, hogy akkor mit is értünk alatta… az előbb még az fájt, hogy “Csak emlékezz vissza . Amikor idejött nekünk volt magasan a legbikább keretünk a PL-ben és a világon is TOP 5-ben voltunk” – ami ugye nevetséges, hogy a nyakába varrod, elvégre egyrészt nem csak rajta múlik a keret összetétele, hiszen az igazolásokért még felelnek páran, másrészt pedig vannak ideális szezonon, mikor baromi erős a pad is, de egy Mata, Cech, DL, meg bárki, akit felsoroltál, 1-1 szezont még elüldögél a padon, többet viszont nem, és nincs olyan ember a talpán, aki rádumál ilyen srácokat, hogy ejj, kaptok pár meccset, de jó lesz az, ugyan, ücsörögjetek már itt el mellettem.

                  Most meg azt írod, hogy a játékosok fejébe kurta el a dolgokat JM, ráadásul idekevered a Madridi dolgokat, aminek az egészhez semmi köze. Szerintem te sem követed annyira a spanyol focit, hogy megítéljük, ott mi volt, én mondjuk biztosan nem, de ha te mégis, hát akkor oszd már meg velem, hogy ott mi volt, mert amennyire én tudom, ott az volt a gond, hogy kivágta a csapat kiskedvencét a keretből, amivel kb elvégezte a piszkos munkát, mert, ahogy írtam feljebb is, “az idő igazolta, hogy helyesen döntött, mikor Casillast kipakolta a keretből, mert érdekes módon azóta nem visszakerült a keretbe, hanem Portugáliában bohóckodik.”

                  Az meg, hogy nálunk idén (ebben a szezonban) mi történt, jó kérdés, de ha valóban (csak) JM lett volna a hunyó, akkor annak nagy mértékben javulnia kellett volna decemberben – erről szól a poszt nagyrészt 😉 De nem így lett, baromira nem így.

                  • “így utólag könnyen vagyunk okosak, hogy benézte a csapat, de akkor volt 6 játékosunk 3 posztra, olyan nevekkel, mint Hazard, Mata, Oscar, Willian… hiába volt akkor tehetség Kevin, ő volt a rangsorban a végén. ”

                    De akkor azt mond már el kérlek, hogy “nem utólag” miért volt ésszerű és logikus az a folyamat, hogy előbb teljesen elfogadható áron megvesszük Európa legnagyobb irányítótehetségét, majd negyedévre rá veszünk dupla annyiért egy brazil csodagyereket, aztán a belgát meg kivágjuk egy német középcsapatba?
                    Lukakuval dettó ez a helyzet. Utólag nyilván vele is okos az ember, csak az nem tisztázott, hogy akkor és ott miért volt logikus a levezetésből visszahozni a negyedévig egy teljes meccset lejátszani nem bíró Eto’o-t, őt meg a 17 góljával leadni az Evertonnak.

                    Erre az idei szezonos ribillióra meg teljesen felesleges 1 bűnbakot kikiáltani. Az szerintem tény, hogy Mou valamit iszonyatosan elcseszett, és a keretnek már inkább volt nyűg a jelenléte. Valami hasonlót a portugál is érezhetett, amikor kijelentette, hogy úgy érzi, a munkáját elárulták, és a hírhedt Sunderland elleni meccs sem arról tanúskodott, hogy a játékosok annyira bánatukat lelnék az esetben. Tény, hogy a gödörben lévő focisták nem jöttek rögtön formába, de azért a 14 veretlen meccs nem jöhetett csak Hiddink zsenialitása miatt egy olyan csapattól, amely előtte átlagban minden második meccsét elvesztette.

                    Oscarral kapcsolatban meg könyörgöm írd már le végre, hogy szerinted miért klasszis, és miért van benne 6-nál több jó hónap az itt eltöltött 4 éve alatt, mert már komolyan izgat.

                    • “De akkor azt mond már el kérlek, hogy “nem utólag” miért volt ésszerű és logikus az a folyamat, hogy előbb teljesen elfogadható áron megvesszük Európa legnagyobb irányítótehetségét, majd negyedévre rá veszünk dupla annyiért egy brazil csodagyereket, aztán a belgát meg kivágjuk egy német középcsapatba?”

                      Nem volt sem ésszerű, sem logikus. Nem véletlenül haragudtam én is nagyon, amikor idehoztuk Oscart. Viszont azért ne misztifikáljuk már túl KdB-t, mert a srác 2010 februárjában meglőtte az első gólját a Genkben, mi meg már 2012 januárjában elhoztuk, gyakorlatilag másfél jó szezonnal a belga bajnokságban a háta mögött.

                      “Lukakuval dettó ez a helyzet.”
                      Ez nem igaz, mert ahogyan te is írod, Romelu mellé nem egy hozzá hasonlóan fiatal csatárt vettünk, hanem egy olyan valakit, akiről tudtuk, hogy 1 szezonra jön. Most megint felhoznám, hogy nálam nem nagyon ágállt senki jobban az addig rettentőmód gyűlölt-utált Eto’o idehozatala ellen, úgyhogy ne tegyünk már úgy, mintha én őt akartam volna, pozitívumként tekintettem volna a leigazolására. Viszont nyilvánvaló volt, hogy a Torres-Eto’o-Ba csatárrettenetbe Lukakunak előbb-utóbb helye lesz. Már régóta vártuk, hogy megszabaduljunk tornandótól, és az meg nyilvánvaló volt, hogy a kameruni agg nem évekre jött. Mou, nyilvánvalóan a stábbal karöltve úgy gondolta, hogy jobb, ha még 1 szezont letol inkább játékkal máshol, minthogy itt senyvedjen a padon. Szóval ez egy sokkal inkább védhető döntés volt, mert Lukakut akkor én nem hiszem, hogy el akartuk volna passzolni, a fejlődése szempontjából pedig a lehető legjobb állomás volt egy Everton, aki abban a szezonban nemzetközi tapasztalatot is adott.

                      “…de azért a 14 veretlen meccs nem jöhetett csak Hiddink zsenialitása miatt egy olyan csapattól, amely előtte átlagban minden második meccsét elvesztette.”
                      Ja, Hiddink zsenialitása. Ébredj már fel ember… Guus azt, hogy nem ugyanolyan szar mérleggel áll, mint JM, egy dolognak köszönhette, amit én is leírtam: Costának. Ha a branyolról nem kerül le JM ostora, akkor már az első meccsén kikap – ennyit a veretlen sorozatról. A második meccs (MU) is Hiddink zsenialitásán múlott, ja. Meg azon, hogy a United kétszer is csak lécet lőtt. Az Everton ellen, meg a WBA ellen is, csak úgy hasított a csapat, igazad van. Hiddink zsenije ragyog az égen azóta is. Nagyjából most is minden második meccsünket elveszthettük volna, csak egy kicsivel több mákunk volt. Csak márciusra valahogy kifogyott a mákfaktor is.

                      “Oscarral kapcsolatban meg könyörgöm írd már le végre, hogy szerinted miért klasszis, és miért van benne 6-nál több jó hónap az itt eltöltött 4 éve alatt, mert már komolyan izgat.”
                      Még hányszor és hányféleképp? Téged ha valami nemhogy komolyan, de egyáltalán nem izgat, na az pont ez. Veled már lezártam ezt a témát, mert nem_lehet_erről_vitázni_veled úgy kb 2 hónapja, mikor fordult valami az agyadban, és azóta csak write-only üzemmódban ugyanezt tudod odavágni mindenkinek, aki nem leszarozza a brazilt.

                    • 1. De akkor miért írod, hogy KdB-vel kapcsolatban utólag okos az ember a vezetőség hibáját felróva, mikor az illetékesek már ott ostobaságok sorát követték el?
                      A túl misztifikáláson meg nem tudom, mit értesz. Már akkor ő volt a posztján talán Isco mögött a legtöbbre tartott tehetség, meg a nagy belga nevelés egyik legnagyobb csillaga.

                      2. A Lukakus dolgot szerintem félreértetted. A “Lukakuval dettó ez a helyzet.”-tel arra utaltam, hogy nála is dettó az illetékesek és a stáb hozta meg a szenilis döntéseket.
                      Szerintem pedig már csak azért sem volt védhető a döntés, mert ahhoz, hogy Lukakunak helye legyen, még csak nem is Eto’o-t kellett volna nem idehozni, hanem egyszerűen Nandót kivágni. Ennyi. Nem létezik, hogy Lukaku nem kapott volna elég lehetőséget a teljesen rossz fizikai állapotban lévő kameruni mögött. Ott volt egy egész nyár minderre, még csak azt sem lehet mondani, hogy gyorsan kellett cselekednie a gárdának. De nyilván egyszerűbb volt Nandót a semmire itt tartani, hónapokig várni a csatárgólra, majd a nyáron kibakni a spanyolt. És igen, dettó ebben is ugyanazt az átgondolatlanságot látom. És azt is, ami gyakran terítékre kerül, hogy képtelen a gárda hosszú távú célokban gondolkodni.

                      3. A Hiddink-zsenialitását szerintem szinten félreértetted. Szerintem én vagyok az egyik olyan tag a blogon, aki már többször megfogalmazta, hogy miért is mutatja be idén Guus, hogy miért nem lett klasszis edző sohasem, csak egy jó szakember. Nyilván neki is szerepe volt a feltámadásban, mert edzőként helyt kell állnia jelenleg is. Ezzel leginkább arra akartam célozni (amit már régebben is mondtam neked), hogy inkább volt Mou menesztésének köszönhető a dolog, mint Hiddink varázsának. És továbbra sem azt mondom, hogy hasít a csapat, ugyanúgy formán kívül van a fél bagázs, de valamiért én nem úgy látom, hogy bárki is hiányolná a portugált a játékosok köréből, visszasírná vagy a klubot kritizálta volna a döntés miatt, hogy mekkora disgrace mindez.

                      4. Figyelj, te annak idején azt mondtad, hogy ha még egyszer leközépszerezem Oscart, akkor nem állsz szóba velem. Erre fel azóta te már kifejtetted, hogy hiába vártunk Oscartól idén végre egy kiegyensúlyozott idényt, csak konstans gyengét kaptunk, elismerted, hogy 25 éves korára egy teljes jó idényt még mindig nem tudott letenni, csak roppant hullámzóakat, és azt is, hogy az egész 2015-ös éve gyenge volt pár jó meccset kivéve. Akkor most te így mondasz ellen annak, hogy középszer?
                      “Veled már lezártam ezt a témát, mert nem_lehet_erről_vitázni_veled úgy kb 2 hónapja, mikor fordult valami az agyadban, és azóta csak write-only üzemmódban ugyanezt tudod odavágni mindenkinek, aki nem leszarozza a brazilt.”
                      Ez meg ordas nagy túlzás. Senkitől nem kérem, hogy ismerje el, hogy a brazil szar. Nem. Én azt kérem, hogy indokolják meg, hogy miért akkora ász, klasszis és pótolhatatlan irányító, de erre valahogy sosem kapok választ, már általában a tudomány akkor, amikor el kéne kezdeni érvekkel megindokolni, hogy miért nem középszer, és miért klasszis.

                    • 1. Az, hogy én sem tartottam jó ötletnek, vagy logikusnak, még nem jelenti azt, hogy hibás döntések sorát követte el a klub. Igen, most utólag lehet azt mondani, hogy hiba volt elengedni, mert most mekkora formát fut a belga, cserébe meg Oscar felemásat. De ettől még nehéz azt mondani, hogy rossz döntés volt elengedni, és a brazilt itt tartani, mert a brazil tevékeny részesen volt az EL győzelmünknek, a PL győzelmünknek, és a ligakupa sikernek is.

                      2. Az jó, amit írsz, de Nandót akkor még gyanus, hogy mindig nem lehetett kitenni a keretből. Persze hogy nem volt értelme itt tartani, de hát megvenni sem.. azóta is áldom az Atletit, hogy végre megszabadítottak tőle. Ha csak racionális pontok mentén mozogna az átigazolási piac, mint a fifában, akkor lenne értelme ilyet felhozni, de a háttér ennél jóval bonyolultabb, szóval ezen hiába vitázunk. Ezt már sokkal inkább nevezném átgondolatlanságnak, és/vagy buta döntésnek, hiszen ráadásul jópár edzőnk rá is ment (meg szezonunk) arra, hogy a kölyköt pátyolgattuk, de ez egy “felsőbb” döntés volt, akárcsak mint anno mondjuk Seva. Ez van, ha beledumál a dolgokba az, aki a pénzt adja…

                      3. “én nem úgy látom, hogy bárki is hiányolná a portugált a játékosok köréből, visszasírná vagy a klubot kritizálta volna a döntés miatt”
                      De azt sem olvasod sehol, hogy mekkora királyság volt kivágni JM-et, csak 1-2 nagyon félremagyarázott (lásd Mikel vagy Courtois interjújának átköltéseit) médiaszenzációkból. Amúgy meg ki merné kinyitni a száját, mikor egy szar szezon kellős közepén vagyunk (most már a vége felé), mikor kivágtak vagy félreraktak mindenkit, aki épp útba esett? Azóta sem tudjuk a Carneiro eset hátterét, nem tudjuk, mi zajlott a board és az edzők közt nyáron, Emenalo vs Abra vs JM, stb, de melyik játékos merné ilyen helyzetben azt mondani, hogy hejj, mekkora parasztok voltunk az edzővel, hogy aztán a tartalékok közt találja magát? Erre majd talán 5-10 év múlva, önéletrajzi könyvekből kaphatunk választ, addig csak találgatunk.

                      4. x

                    • 1. Oscar valóban részese volt ezeknek a címeknek, de azért maradjunk annyiban, hogy ő is volt az egyik leggyengébb láncszeme a csapatnak, és az ő posztján is fordult meg a legtöbb alternatíva, Willivel, Hazarddal, Fabregassal, sőt még RLC-vel is.
                      Hosszútávon meg egyértelműen óriási hiba és ostobaság volt elengedni a belgát, de ehhez nincs szükség utólagos okoskodásra, ez már ott és akkor is nyilvánvaló volt. Nem ilyen kétes eset, hogy hajszálon múlik a dolog, de valamit lépni kell, és utólag meg lehet bánkódni.

                      2. Szerintem akkor Nandó már nem élvezte a vezetőség kegyét, azok már akkor feladták, amikor Benítez alatt is szenvedett. Mou első idényében már messze nem volt középpontban, de senkit nem érdekelt. Ha Eto’o-nak nem kell hónapokat gyúrni, hogy formába jöjjön, szerintem fele annyit sem játszott volna, mint amennyit. Egyszerűen ott a kényelmes tapasztalat volt favorizálva a merész fiatalsággal szemben, és Mou itt is azt húzta, amit szinte mindig ilyen esetekben. A tipikus “inkább 20 szr meccs Maticcsal, minthogy RLC kapjon 1 teljes mérkőzést”-féle annyit kivesézett téma.

                      3. Nyilván olyat senki nem fog nyilatkozni, hogy de “kiba jó, hogy végre eltűnt”, de olyat azért nem egyszer nyilatkoztak már játékosok, legutóbb a mieink RDM kapcsán, hogy mennyire nem érdemelte meg mindezt, és hogy több bizalom járt volna neki meg hasonlók. Ilyen itt egy játékos száját sem hagyta el. Én továbbra is úgy hiszem, hogy a játékosok közül senkinek nem hiányzik. Nekünk szurkolóknak nyilván, de mi nem szakmailag kezeljük a jelenségét.

                      4. Ott most csak arra világítottam rá, hogy mennyire ellentmondásokba bonyolódsz magaddal, arra azért reagálhatsz, ha gondolod. Vagy akár a két hónappal ezelőtti kommentet is bemásolhatnád, ha akad időd.

                    • 1. Oscar nem részese volt, hanem tevékeny részese, az nem mind1. A másik verzió meg egyszerűen nem igaz ebben a formában, mert nem is vonható össze a különböző edzők alatti ittléte. JM előtt nem is 10-ben játszott többnyire, mert Mata volt ott középen… és nyilván szubjektív, hogy akkor mennyire volt a csapat erőssége, de hogy a leggyengébb? Szerintem nem. JM bajnoki szezonjában meg, amikor valóban középen nyomta, akkor olyan sok variálás nem volt, többnyire ő állt 10-ben, amikor nem, akkor meg főleg azért, mert sérült volt. A láncszem minőségéről meg annyit, hogy az egyik legfontosabb volt ott középen. Ugyan Diegoal, Fabrepass és Ázár elvitte a show-t, de ettől még Oscar meg Matics ugyanakkora részt vállalt a 14/15-ös sikerekből. Egyedül ebben a szezonban volt nagy variálás, de akkor meg megintcsak nem azért, mert ő lett volna a leggyengébb, egy volt a gyengék közül. Azt meg mi sem mutatja jobban, hogy akárkit állítottunk a helyére, rosszabb volt, mint a brazil.

                      Ebben a KdB dologban meg nem fogunk megegyezni, te úgy kezeled, mintha a United-CR >Real ügyletről lenne szó, pedig nem. Mi elpasszoltunk haszonnal egy tehetséget, aki akkor még nem volt több, mint egy lehetőség. Nem volt logikus lépés, de hogy nyilvánvaló lett volna, hogy Kevin akkora formát fut, hogy a City húzóembere legyen, az azért nem igaz.

                      2. Szerinted. Szerintem meg JM volt az első, aki nem hagyta, hogy belepofázzanak a dologba. Oké, nyilván más volt már a helyzet, mint Carlo esetében, mert idehozták neki Benítezt, és még vele is csak az EL-ben tudott némileg virítani, de ha valóban nem számított volna, akkor ennyit sem játszik.
                      Nem tudom, miért hiszed, hogy tapasztalt játékosok 1:1-ben helyettesíthetőek az ifikkel, mert erre megintcsak azt tudom mondani, hogy ez így nem valós. Ruben kb mostanra érett meg arra, hogy le tudjon tolni erővel 90 percet. Nyilván ettől lehetett volna kísérletezgetni, aztán meg ha hibázik 1-2 komolyat, mint mondjuk Rahman is, akkor meg újra a padon találja magát, csak most egy rossz szájízzel. Egy játékost fel kell építeni, nem lehet ukmukfukk bedobni a nagy keretbe.

                      3. RDM esete más volt, és a helyzet is más volt, meg a játékosállomány is más volt – alma vs körte. Szerintem is biztosan van olyan, aki nem verte földhöz magát, hogy távozott a portugál, de szerintem Oscar, Matics, Fabregas vagy Ivanovics, JT nem volt ezek közt. Igazából a többiekről sem tudnám feltételezni, de mondjuk Hazard vagy Courtois inkább gyanús lehet ilyen szempontból.

                      4. ha lesz időm, akkor tolok róla majd egy posztot, még egyet, de az, hogy csak ezeket idézgeted, a többit meg nem, az nem az én hibám. Itt fentebb is vagy 3 bekezdést szenteltem neki, de ezek szerint azt vagy átugrottad, vagy csak megint nem olvastad a posztot. Nem mellesleg én nem látom ellentmondásosnak azt, hogy amellett, hogy elismerem, hogy vannak rosszabb szakaszai is, még miért ne lehetne jó játékos. Az meg már eleve nézeteltérés köztünk, hogy a klasszis és a középszer közt szerinted nincs kategória, azaz, ha valaki nem klasszis, akkor máris középszint…

                    • 1. Én élből a bajnokcsapatra gondoltam, mert egyedül ott számít a konstans jó forma, a másik kettőben már 2 jó meccsel is tevékeny részes lehet egy játékos. Ott pedig nem hiába volt az, hogy nagyjából félidénytől kezdve több játékost pakoltunk a helyére, mint bármelyik más posztra.
                      “Azt meg mi sem mutatja jobban, hogy akárkit állítottunk a helyére, rosszabb volt, mint a brazil.”
                      De ez most miért mérvadó, hogy más játékos sem jobb nála? Főleg olyanok, akiknek totál idegen az a poszt, mint Hazard? De még Fabre sem klasszikus tízes. Az a helyzet, hogy Oscar posztjára nincs normális alternatíva a csapatban, csak vészmegoldások.

                      Kevint te kezeled úgy, mintha csak egy Bertrand-szintű közepesebb tehetségről lett volna szó, akinek kevés esélye lett volna befutni egy topcsapatba.
                      Holott a belga messze nem volt egy névtelen tehetség, bőven megmutatta, mennyi van benne akkor, amikor a Werderben egy topliga év fiataljává választották. Ne mondjuk már, hogy “egy volt a sok közül”.
                      Ha így nézzük, Hazard is csak egy tehetség és egy lehetőség volt, aki megkapta az esélyt annak ellenére is, hogy mögötte sem volt több, mint 1 igazán kiemelkedő év. KdB még csak az esélyt sem kapta meg.

                      2. Hát de pont ezt mondom. Most hogy a vezetőséget nem érdekelte Nando vagy Mou nem hagyta, hogy más is beleszóljon, a konklúzió szempontjából mindegy. A lényeg, hogy akkor már senki nem kényszerít(het)ett senkit arra, hogy Nando Lukaku elé kerüljön.
                      “Nem tudom, miért hiszed, hogy tapasztalt játékosok 1:1-ben helyettesíthetőek az ifikkel, mert erre megintcsak azt tudom mondani, hogy ez így nem valós.”
                      Nem hiszem azt. Lukaku nem az a klasszikus ifi volt, neki akkor már volt egy 17 gólos szezonja. Nem volt szüksége arra, hogy a liga légkörét megszokja, sem arra, hogy fizikailag felfejlődjön. Fel volt építve. És kivel játszottuk el az ad hoc, felépítetlen bedobást? Pont azzal, aki miatt kölcsönbe küldtük a belgát.

                      3. JT-nek már az előző Mou-érában is voltak nézeteltérései a portugállal, én eltudom képzelni, hogy most is megvolt a feszültség. RDM helyzete nyilván más volt, de ettől még most is ki lehetett volna állni Mou mellett, bizalmat nyilvánítani és egyet nem érteni a vezetőség döntésével. Mert miért ne? De senki nem állt ki mellette bizalommal. Pedig erre még a Realosok képesek voltak Ancelotti kivágásánál.

                      4. A posztot még valóban nem tudtam elolvasni, általában minden poszt-különkiadást minden oldalról lementek hétvégére, amikor érdemben eltudom olvasni. Jelenleg még ezek a kommenteket is 5 részletben írom össze docban.
                      Nézd, és sosem vitattam, hogy Oscar képes minderre. Sosem vitattam, hogy nagyon hasznos és tanári játékos tud lenni, ha úgy adja a gép. A gond ott van, hogy a gép hol így adja, hol úgy, és többnyire csak egy jó átlagot képes hozni a hullámzásai miatt. És ezáltal nagyon ritkán valósul meg úgy egybe, amit leírsz. Még ritkábban hosszú távon.
                      Én sosem mondtam, hogy minden középszer játékos ugyanolyan.
                      Vannak nagyon jó középszerek, akik képtelen átugrani a legmagasabb szintekre, de ettől függetlenül nagyon odateszik magukat, lásd mondjuk Higuaint, vagy akár Giroud-t. Vannak közepes középszerek, ilyen Mikel, Moses, akik egy közepes átlagot képesek hozni, de roppant messze vannak attól, hogy bárhol is meghatározó játékosok legyenek. A gyenge középszerek meg általában már a fék szintjét súrolják, ilyen például Flamini, vagy anno SWP.
                      Én legalábbis a “nagyon jó középszernél” jobb kifejezést nem tudok találni azokra, akik a középszer és a klasszis között vannak. Te hogy neveznéd őket? “Jó spílerek” vagy “fellángoló játékosok”?

  • myheartisblue

    Beppe Moratta, a Juventus igazgatója:

    “We and Chelsea respect each other,” he told Radio Rai. “We’re proud that Conte is now their manager, as five years ago we took a risk on him against many odds.

    “I hope we can make some transfer dealings with Chelsea in the future.”

    Azért mégis kell nekik tőlünk valaki: vszeg Cuadrado vagy Oscar?

    • Szerintem Oscar marad, Quad meg visszajön, én inkább tippelnék Chelsea > Juve irányban Remy vagy Mikel vagy Matics mozgatására. Sőt, ha tényleg visszaszerezzük mondjuk Christensent, akkor akár Miazga mehet kölcsönbe, esetleg MiazgaBonucci swap, stb – van pár opció. De még az is lehet, hogy fiatalok mennek kölcsönbe…

  • emazohun

    OFF: a mai 5 órási Youth League döntőt közvetíti valamelyik magyar csatorna?

    • Tornando Ferres

      na ez engem is érdekelne, de egyébként nem tartom valószínűnek. Stream biztos lesz.

    • egy jó kis stat a Chelsea kikopó angoljait hiányolóknak (tehát mindannyiunknak 🙂 ):

      The Chelsea team has been announced, as follows:

      Starting XI: Collins, Sterling, Tomori, Clarke-Salter, Aina, Colkett (c), Maddox, Ali, Abraham, Palmer, Scott.

      Subs: Dasilva, Baxter, Mount, Chalobah, Christie-Davies, Sammut, Wakefield.

      In an amazing stat, all 18 players involved for Chelsea are eligible to play for England.

  • Petikee Sipos

    na pontosan az ilyen “szösszenetek” miatt szerettem meg ezt a blogot, és látogatom már évek óta. remek írás, és hatalmas tisztelet a mára maroknyi, de annál minőségibb bloggercsapatnak, akik hétről hétre remek írásokkal és elgondolkodtató fejezetekkel gazdagítják a hétköznapi foteldrukker életét. Zenzo, ez a poszt megérte a várakozást.

    • Petikee Sipos

      azért JoeyB-n rettentően sokat mulattam anno:)

    • örülök, h tetszett, mert szerintem is jó lett 🙂
      igaz, még így is hosszú, pedig kb a felét meghúztam, és kikukáztam…

      • emazohun

        Egyébként a munkád is ezzel a területtel kapcsolatos?

        • közel sem 🙂 kereskedelem-szakos közgazdász vagyok, banki szakiránnyal, és jelenleg a logisztika területén dolgozom egy 4PL cégnél. Ez csak hobbi.

          • emazohun

            Érdekes 🙂
            Esetleg majd a jövőben megkérdezhetnélek,melyik egyetemre jártál (már ha itthon),és milyen róla a véleményed stb?
            Hasonló irányba szeretnék továbbtanulni,1 éven belül kell majd leadni a jelentkezést 😉

            • asszem ez már nem ide való dolog, dobj egy mailt a lionrampantblog@gmail.com-ra, aztán majd megdiskuráljuk a dolgot 😉

              • emazohun

                Persze,én is így valahogy gondoltam elérhetőség formájában,csak éppen nem írtam le 🙂
                Köszönöm gyors válaszod 😉

  • emazohun

    • Rammschein

      lol milyen stream oldal. :”””D

    • azért a bírók látom ott is megvannak… sima büntetőt nem fújtak be. Nem is tudom, ezt minek lehetett még nézni, ha annak nem. A partjelző pedig takarás nélkül, egyenesben láthatta az egészet… :S

  • Endy919

    Egy elképesztő stat az U19 BL szereplésünkről : az elmúlt 4évben 4!!! meccset vesztettek csak a srácok.

    • Nem tudom, miért nem fordult meg még a szövetség fejében, hogy a komplett angol U20-as gárdát a Chelseare építsék.

      • myheartisblue

        Badarság…

      • Ha megnézed, kik ülnek ott az FA-ben, gyorsan megkapod a választ 🙂 értem ezalatt főleg, hogy hány “Chelsea” ember ül ott? Hogy hagyhatnának ki “tradicionális” angol csapatok játékosait?! 🙂 így sem szólhatunk semmit, ott van egy halom Chelsea U… már az is valami

    • Tornando Ferres

      Az utolsót 2014 novemberében 🙂

  • Rammschein

    Na legalább, ha már a nagyoknak idén nem, a fiataloknak van miért szurkolni! Ez is valami! 🙂

  • Tornando Ferres

    Na behúzták a srácok, nagy gratula nekik! Chelsea 2 – 1 PSG

  • Most már az ificsapatnak is annyi nemzetközi kupája van, mint az Arsenalnak.

    • Endy919

      Mikor szerzett az Arsenal 2 nemzetközi kupát?

      • Endy919

        Habár …. mi 2 éve megnyertük a Next gen. tornát . Ez így már 3 😀

      • Valamikor 20-30 éve még, Keket meg még valamit.

        • emazohun

          1-szeres VVK-győztes…
          Hol van még az Arsenal a mi ificsapatunktól…

  • kasata91

    Fabre a ChelseaTV vendége volt.

    • Rammschein

      az a nyilatkozat… :”D… az lenne a szép, ha az edző nem bízna a játékosaiban, de nem?… hát, mindenesetre ezek szerint szépen vissza éltek vele.

    • mindenképp meg akarom nézni ezt az interjút, de még nem került fel a .com-ra…

      • kasata91

        Akkor bocs a spoilerért

        • nope, olvastam már máshol is, sőt, azóta a sky-on is megvan kivonatolva 🙂 de azért mindig más megnézni, mint a különböző médiákok gyakran félrevezető stílusban megírt, kiemelt, idézett izéit 🙂

        • kereshetem én, nem ChelseaTV, hanem SkySports interjú volt 🙂

  • Lajos Berta

    Üdvözletem mindenkinek!
    Nem írok a blogon (és máshol sem:)) kommenteket. De most nem bírom megállni!
    Zenzonak szeretnék köszönetet mondani!
    A LionRampantos idők óta követem a blogot, a Chelseat pedig nagyjából az Abra érkezését megelőző szezon óta.
    Így most egyben értékelném azt a rengeteg tudásanyagot és szemléletet, amit megosztott velem, velünk!
    Köszönöm, tanulságos, gondolatébresztő és érdekes olvasmányokat tettél közkincsé!

    U.I.: Még sok hasonlót és remélem olvasásunkkal megtérítünk valamit a befektetett munkából!

    • köszi. Ha van, aki olvas, nekem már jó, ha pedig még értékeli is a dolgot, az meg mégjobb 🙂

  • Endy919

    Brutális ez a Spurs.

    • Endy919

      Fú … de szét fognak minket kapni.

      • Rammschein

        Hétvégi City szintű szivatásra számítok… :S Ez van. Remélem megmaradnak másodiknak azért. 😀

        • Endy919

          Sokkal erősebbek mint a City.

          • ja, sőt, erősebbek, mint Darth Vader 🙂
            mi néggyel vertük a Villát, ők csak kettővel, sima liba lesz 😉
            vagy mi van, WHL feri fizetett egy kólát?

            • Endy919

              Nem fizetett senki semmit , csak öröm volt nézni azt a céltudatos és egyben kíméletlen játékukat. Az az Eriksen-Alli-Kane hármas nagyon jó és Lamela is nagyon feljavult a szezonban.

              • öröm volt nézni és Spuds egy mondatban, itt… üss a kezedre, köpj fel, és állj alá!

                • Endy919

                  Ha már egy éve nem tud téged kielégíteni a barátnőd , akkor előfordulhat , hogy egy kósza órácskára máshol keresed a boldogságot 😀

                  • de attól akadnak még más, szép nők is, meg akár kevésbé szépek is, de még fizetni is jobb érte, nem kell egyből a sarkon dekkoló, nővé operált férfit a kebledre ölelni, csak mert épp ott volt 🙂

                    • Endy919

                      De csak ez volt elérhető távolságban , ami megnyugvást tudott okozni . A latin / skandináv vonal nem nagyon indít be :)))

                    • Persze-persze, aztán jövő héten meg Rashfordot isteníted itt nekem, meg wheelchairért imádkozol a válogatottba 😛
                      Aztán meg ha égő bottal kergetünk meg, nem fogod érteni 😉

                    • Persze-persze, aztán jövő héten meg Rashfordot isteníted itt nekem, meg wheelchairért imádkozol a válogatottba 😛

                      Aztán meg ha égő bottal kergetünk meg, nem fogod érteni 😉

                    • Endy919

                      Azért a ló túloldalára sem kell átesni pajti 🙂

                      Annyit írtam , hogy szét leszünk b*szva 😀 mert ez a csirke farm brutális , ahogy játszik.

                    • nyehh, amíg valóban csak annyit írtál, még csak fura volt. Gyanús akkor kezdtél lenni, mikor már “öröm volt nézni”, meg mindenféle kielégülésekről kezdtél szónokolni :))

                      Amúgy meg, az is brutális, ahogy mi játszunk… a lényeg mindössze a hangsúly 🙂

                      Mindenesetre jó jel, hogy a nagy csapatok ellen nem túl erős a Spurs, a márciust eléggé leadták, X az Arsenal meg a Pool ellen is, 1-5-ös kiesés a BVB ellen… meg még birthday party is lesz (nem vicceltem ám), szóval esélyük sincs 🙂

                    • Endy919

                      Kinek lesz szülinapja?

                    • Zenzonak 🙂

                    • Endy919

                      Ahááááá 🙂
                      Az én szülinapomon az Arsenalt vertük idegenben , remélem neked is ilyen különleges képességed 😀

                    • Legutóbb 2013-ban játszottunk másodikán meccset, akkor a Baselt ütöttük otthon az EL-ben 🙂

                      2012 fájó emlék, a Newcastle-től szoptunk ki a Stamfordon 0-2

                      Ezen kívül még egy 2010-es Liverpool elleni, PL, idegenbeli 0-2 rémlik, Carlo bajnoki hajrájában (ezt a meccset fogta közre a Stoke elleni 7-0 meg a Wigan elleni 8-0)

                      A többinek utána kéne nézni, nem nagyon rémlik több 05/02-re eső meccs az utóbbi évekből, ami még megragadt, hogy május 3-án volt a BL-ben a Pool elleni szellemgólos vereség.

                    • jesszusom sracok, orom volt ezt a dialogust vegigolvasni, foleg a Spurs-hímnőskurva metafora elemmel!

                    • kasata91

                      Ezek után már a “Coquelin jobb mint Makalele” mondaton sem fogok meglepődni itt a blogon 😀

                    • Endy919

                      Nanana! Ami sok az sok 😀

      • a születésnapomon nyerni fogunk, nyugi 🙂 ha Ramires még itt lenne, tuti mesterhármast vágna a jeles alkalomból, de mivel már nincs, nem tudom, kitől kapom majd az orgiát, talán egy Falcao triplára szavaznék most leginkább 😀

  • Rammschein

    A Bőrszalonna úgy kiesett a BL-ből, hogy lehet még a bajnokságot is bukják. :””D Tetszik. 😀

    • épp a Deporon állnak bosszút mindenért

  • bilala

    Zenzo: fasza kis iras, tobbszori nekifutasra sikerult csak elolvasni. gratula hozza, mert igen kemeny melo van benne. az orwell-es idezetert kulon pirospont mivel az 1984 az egyik ha nem a kedvenc konyvem. amit az agymukodesrol irsz is nagyon erdekes. pont par napja neztem meg felvetelrol valami tudomanyos musort, vagy a nat geo-tol, vagy a spektumrol, valami olyasmi volt a cime, hogy a tudatalatti csodalatos vilaga vagy valami hasonlo. az egesz musor kb arrol szolt, hogy a tudatos agyunknak a szepere fokent abban al, hogy elhiheti velunk, hogy amit csinalunk az tudatos, es, hogy tole erkezik, mikozben a valosagban a nagyja, az mar sokkal elobb eldol az agy kevesbe tudatos reszeben. ez a kulonbseg akar 6-8mp is lehet (ezt egy kiserlettel bizonyitottak is) na es abban volt egy olyan kiserletrol szo, ami azt bizonyitota. eleg pongyolan fogalmaztam, de egprobalok utananezni a konkret kiserletnek ha erdekel. amit viszont meg kiegeszitesnek a cikkhez, ha megfogadsz egy jotanacsot. nezd meg ezt a ket idezetet toled:

    “és hiába mondjátok sokan, hogy nem, ő nem az, mert #random alaptalan v cáfolható indok#”

    “Megfogadtam, és meg is írtam, hogy ezt a vitát többször nem vagyok
    hajlandó lefolytatni a kommentmezőben, főleg azért, mert lehetetlen: az
    ellentábor a materiális indokokat nem fogadja el, míg a másik oldalról
    csak hajtják, hogy de hát szar, szar, szar, ami meg nem igaz.”

    pont ez a ket idezet jellemez teged is amikor nezetelteresbe/vitaba keveredsz itt a forumon masokkal. altalaban az jon le, hogy masok ervei nemjok/alaptalanok/nem elfogadhatoak/stb… a te erveid ezzel szemben minden ketsegen felul allanak. ha mas feltetelez valamit akkor az tuti nem ugy tortet volna, meg amugy is ez csak feltetelezes, de ha te feltetelezel, akkor az kozel egyenlo a valosaggal (lasd a hsz-ek kozotti “mi lett volna ha kdb/lukaku marad/nem marad tema, de a “mi lett volna ha mourinho marad” is ilyen). felre ne erts, abszolut megertelek 🙂 en is szeretek vitazni, neha csupan a vita kedveert, mert szerintem egy jo vitapartnerrel lezavart csorteben nagyon sokat lehet tanulni, es nagyon sok hasznos kepesseget lehet feljelszteni, de csak akkor tudsz szintet lepni, ha neha azt is elismered, hogy tevedsz, vagy csak egyszeruen nem eleg hatekonyan erveltel, es ebbol tanulsz, hogy legkozelebb mar eselye se legyen a masiknak :))

    • nos valószínűleg amit írsz, részben igaznak tűnhet, vagy legalábbis úgy jön le, ezt én sem tudom kivédeni, írásban azért sokszor másként jön le a dolog, mint ahogyan valójában érti az ember. És tudom magamról, hogy vagyok annyira fafejű és makacs, hogy ez bizony előfordulhat 🙂

      Az ember pedig nyilván a “maga igazságát” gondolja valósnak, ebben a tekintetben is én is ugyanolyan ember vagyok, mint itt bármelyikünk. És nyilván nem is gondolkodunk dolgokról ugyanúgy, ami meg nem is baj.

      Tudom, némileg más a habitusunk, mert én “oda fentre” is írhatok, de ettől még nem gondolom, hogy én több lennék bárkinél, vagy szakértőbb. Egy egyszerű szurkoló vagyok én is, annak minden szubjektív, esetenként elfogult és idióta vonatkozásával. Nem kell velem egyetérteni, nekem ez nem kényszerem, hogy igazam legyen.

      De azért az idézett részek kicsit más témát takarnak, mert arra nehéz ráhúzni, hogy én is ugyanolyan hülye vagyok, amikor posztokon és kommenteken keresztül írom, hogy “szerintem miért”, aztán rendre csak az jön vissza, hogy “írd már le, miért”. Azért az ott már nem a logikus érvelés hiánya… 😉 és erre mondtam azt egy idő után, ami nem egy nap, de nem is egy hét, hanem hónapok, hogy akkor inkább hagyjuk. Mert ez a vita nem is olyan, amit egy beeső új emberrel folytat az ember, hanem olyanokkal, akik évek óta olvassák a blogot, és ismerik a véleményem a témában.

      Alapvetően nem sokan vagyunk, akik rendre ütköztetik a véleményüket itt a kommentek közt, nem tudom, tudnék-e összesen 20 nevet mondani, szóval egy idő után az álláspontok rögződnek úgyis, és megy az állóháború, amíg a csapat körül nem történik valami olyan, ami kimozdítja a helyzetet ebből a kerékvágásból. Azt viszont nem adom, hogy magamat ne hülyézném le, ha “előttem” is kiderül, hogy tévedtem/én voltam a hülye, mert de.

      • bilala

        orulok is, hogy nem vetted rossz neven amit irtam es ilyen korrekten vetted, mert egyaltalan nem annak szantam. amugy nem is azt akartam ezzel irni, hogy neked sosincs igazad, sot ellenkezoleg, szerintem altalaban jol latod a dolgokat, de termeszetesen van amiben siman kulonbozik a velemenyed az enyemtol (vagy masoketol) reszben mert ilyen dolog ez a velemeny, masreszt mert meg nem gyozletelek meg meg 🙂 (viccen kivul pedig lehet, hogy egyszeruen reszrehajlobban latod a dolgokat, ezzel nyilvan mi is igy vagyunk es ilyenkor igazan nehez raerezni, hogy meddig szubjektiv es meddig objektiv egy velemeny). az idezett reszek lehet, hogy nem 100%-ban tukrozik azt amit irni akartam, de oszinten most nem volt kedvem visszakeresni masokat, de azert biztos tudnek talalni 🙂 mindenestre en tovabbra is tamogatom, hogy a sajat velemenyedet oszd meg velunk, foleg ha ilyen fasza iromanyok kereteben teszed ezt meg, mi meg tovabbra is meg fogjuk itt-ott kerdojelezni, es ilyenkor azert neha kicsit “nyitottabb fulekkel” is viszonyulhatsz ahhoz amit irunk.

        • “nem is azt akartam ezzel irni, hogy neked sosincs igazad”
          Még jóó 😀

          Amúgy meg nem hát, nem vagyok az a sértődős fajta, azt hiszem ezt a blogolás dolgot úgy nem is lehet csinálni – meg persze semmi más, nyilvános dolgot sem.

  • WudigessBoi

    Egy kis off: bírók és csapataik
    http://www.bbc.com/sport/football/36075347

    • Neztem en is, erdekes 🙂 Bar nem tudom honnan az infok, nyilvan legtobbjuk titkolja kinek szurkol a PL-bol, mert azert eleg nehez elhinn, hogy erdekes mondon 90%-uknak 3-4ed osztalyu csapatok a kedvenceik 😀

      • WudigessBoi

        Arra gondolsz, hogy a Luton kissé felülreprezentált?:)
        Egyébként ha abból indulunk ki, hogy legtöbbjük valami kisvárosban él és feltételezzük, hogy zömében helyi csapatnak szurkolnak, akkor nem abszurd. Simán el tudom képzelni, hogy ez afféle szűrőfeltétel is (mármint hogy lehetőleg ne drukkoljanak nagycsapatnak). Saját magukkal csesznének ki, ha ez rávetülne az ítéleteikre és bizonyítható lenne, hogy valamelyikük mondjuk a Liverpool tolja akár úgy, hogy nekik sorra fújja a jókat, akár úgy, hogy a riválisaikat meg gáncsolja. Meg szerintem a második idény végére a tökük tele lesz a bíróknak minden csapattal, amennyi savat kapnak a szurkolóktól, illetve amennyit fuckoff-oznak velük a játékosok:)

        • “Saját magukkal csesznének ki, ha ez rávetülne az ítéleteikre”

          Ez így is fennáll, szóval szerintem kb tökmind1. Nyilván nem vállalhatják fel nyilvánosan, de szerintem a savazások ellenére nincs olyan, akinek ne lenne legalább szimpatikus egyik-másik csapat, míg egy harmadik meg pont nem.

          • WudigessBoi

            Az, hogy ennyi év után megvan a véleményük a játékosokról-klubokról, szerintem tök normális. Szezononként 3-4x tuti vezetnek meccset a legtöbb csapatnak, néhány év után meg már biztos kialakul bennük egy általános kép, hogy “na ő az, aki minden ítéletemet vitatja, bezzeg ő minden meccs végén odajön és megköszöni a munkámat”. Még azt is el tudom képzelni, hogy van egyfajta kettős mérce a játékosoknál: angol vs. légiós, idős vs. fiatal vagy akár valami személyes szimpátia – ami alapján egyiknek hamarabb villan a sárga, mint a másiknál. Az viszont meglepne, ha eszerint nyomnának vagy gáncsolnának tendenciózusan csapatokat. A pillanat hevében gondolhatjuk így, plusz valóban vannak érthetetlen és megbocsáthatatlan ítéletek, de szerintem ez sokkal inkább inkompetencia, mint csalás.

            • Nem azt akartam kihozni, hogy szándékosan, de azért ki lehet mutatni tendenciózusan az egyik csapat javára, vagy a másik kárára “tévedő” bírókat 🙂 elég csak a kopasz ex-bíró, Webb és a MU vagy Foy kontra Arsenal esetekre, hogy ne saját példát említsek (de azért ha választani lehetne, hogy kit vonultasson vissza az FA azonnali hirtelenséggel, nekem sem véletlenül ugrana be egyből Mike Dean vagy Clattenburg arca… húú, hirtelen ha kettejük közül egyet kéne választani, nem is tudom, kit mondanék)

  • AJÁNLÓ:
    aki csípi az efféle témájú posztokat, ez eléggé ott van a szeren:
    https://fociologus.wordpress.com/2016/04/16/jose-mourinho-the-floating-one/

    • gorkaf78

      Ne haragudj Mester, de Neked nem épp kritizálnod kellene ezt a cikket? Ebben is szó van arról a nézetről, amit itt a blogon többen vallunk, nevezetesen, hogy José személyisége miatt nem alkalmas a hosszabb távú csapatvezetésre egy klubnál. Idézem:

      “Valami hasonlót (értsd: visszaesést) figyelhetünk meg Mourinho bizonyos „harmadik évében”. Úgy tűnik, elfogynak az üres jelölők, esetleg a korábbiak, ahogyan láthattuk, már nem függetlenek bizonyos tartalmaktól, aminek akár a siker is lehet az oka, vagy ennek a rendkívül nagy erőfeszítést igénylő struktúrának a természete.

      Ha már csak a vak követés marad, Mourinho mint név, akkor a konstruált nép rendkívül törékennyé válik. Előfordulhat, hogy egy-egy alkotóelem már nem tudja magát besorolni az alá a bizonyos üres jelölő alá. Megjelennek az öltözőn belüli ellentétek. Ahogyan Mourinho első londoni korszakának végén Terry, a kapitány és a portugál megromlott kapcsolata, vagy Casillasszal való összetűzése a Real Madridban, ami előrevetítette a Mourinho-hegemónia leáldozását.”

      • nem azt mondtam, hogy egyetértek vele, de attól még a gondolattársítás és a levezetés tetszik. Ha pedig megnézed a JM-posztot, amit én írtam ide korábban, ezt az egy pontot leszámítva hasonló eredményre jutottam Joséval kapcsolatban, mégha más irányból is közelítettem meg, nem Laclau felől, akiről eddig bevallom nem is hallottam, de most van kedv a posztban ajánlott könyv elolvasására 🙂

      • 3 adjara olvasom az elso bekezdest es eskuszom szavat nem ertem 😀 vagy en vagyok faradt vagy, aki irta beteg volt fogalmazas oran.

  • Endy919

    Nagyon elszaporodtak a Lukaku visszatéréséről szóló pletykák .

    Elvileg ha Lukaku távozni akar , akkor az Everton nem áll az útjába . Annyi a bökkenő , hogy 65 milió fontot kérnek érte. És ezt ki is kell fizetnünk.

    Ha 2 csatáros formációban akarunk jövőre játszani , akkor a Costa-Lukaku halálos duó lehet. Viszont így az 3-5-2ben sehol sem találom Eden helyét :/ …. érdekes nyarunk lesz.

    Esetleg a 4-2-2-2 megoldás lehet ami könnyen átformálható 4-2-4re. Az viszont brutálisan támadó focit jelentene .

    • Sir Idemitirjak

      Costa távozásáról is elég sok hír van. Lukaku szerintem simán padra tenné, ha Conte egy csatáros taktikával gondolkodik, illetve két csatáros játéknál sem valószínű, hogy két nagy darab támadóval kezdenénk.

  • bennünket immár kevésbé érint a dolog, lévén ugye sikerált beszopni a két vereséget a PL-ben, de a héten pótolnak egy halom elmaradt meccset, sokat tisztul majd a kép. Tegnap a City a vonalkódosokat már nem tudta legyakni – így aztán hülyén hangzik, de nem sokra mentek azzal, hogy a Chelseat leverték a Stamfordon, mint vak a poharat.

    Ma a szempontunkból leglényegesebb meccs a Pool-Everton és a WHU-Watford, mivel a két vendégcsapat ácsingózik a felsőtáblás helyünkre. Ezen felül van még egy ManU-CP, ahol a Palace akár egy döntetlennel is végre fellélegezhetne a rettenet sorozatától függetlenül, ehhez képest már a 4. percben nyomtak egy öngólt…

    Nekünk pedig megmarad a max elérhetőnek a 8. hely. Nice.

    • Endy919

      Még izgat valakit , hogy hanyadikak leszünk ?

      Ha nem vagyunk az első hatban vagy az utolsó háromban , nekem totál mindegy , hogy 7. vagy 17. vagyunk.

      • valakit? 🙂 láthatóan már a játékosokat sem…

        Két dolog izgat még a szezonban, az egyik, hogy jó lenne, ha érdektelenségünk ellenére a Spurst és a Poolt megcsapnánk, a másik meg, hogy a spuds ne legyen bajnok.

        • Endy919

          Ha megcsapni nem is fog sikerülni , de ha úgy alakulna , akkor remélem hozzá segítjük a Leicestert a bajnoki címhez.

        • Nincs mese, ha rajtunk fog mulni, szepen oda kell adni az utcso meccset a Leicesternek. Mar amennyiben nem vernek agyon maguktol is 😀

  • Endy919

    Azért Ighalo formája is derekasan megbicsaklott a szezon végére. Andy boy viszont nagyon belelendült 😀

    • Jesszusom, rugott (fejelt) 2 egyeneset a labdaba es mar vinnek is Franciaorszagba a nyaron… Brit sajtonal tenyleg nem sok szanalmasabb dolog van 🙂

      • Endy919

        Ott van pl. az Arsenal.

      • amíg nem ide akarják hozni, nem mind1?! 🙂

        Amúgy meg fáj vagy nem fáj, de a srác 9 gólos a PL-ben, amivel jelenleg a következőket előzi meg: szumma Chelsea játékos mínusz Costa… illetve, csak találomra: Coutinho, Martial, Benteke, Rooney, Eriksen, de Bruyne, Özil, Sterling, Mata, Okazaki, satöbbi :)) ráadásul kb feleannyi játékperc alatt, mint az említettek.

        Szóval félelmetes tehetség 😉

        • bilala

          raadasul ha a bajnoksagot nezzuk, akkor costa teljesitmenyet is eleg rendesen tulszarnyalja. costa szerzett 11 golt 2100 perc jatekidovel, carol 9 golt 1100 jatekperccel. nyilvan ettol meg nem carol a hudejo, inkabb costa volt iden vacak. de osszehasonlithatjuk carolt mondjuk lukakuval is. bar o szerzett ketszer annyi golt mint carol, de ezt ket es felszer annyi jatekperc alatt. nyilvan az ilyen tipusu felszorozgatas nem annyira jo technika, de azert jelzeserteku, es ez alapjan lukakunal is sima hatekonyabb. szoval azert csak nem olyan szar o mint amilyennek elsore tunik (es valoszinuleg nem is olyan jo mint amilyenek ezek a szamok beallitjak). amugy meg nem feltetlenul lenne teljes faszsag elvinni az eb-re, nyilvan nem A vagy B opcionak, de a merkozesek vegen, atranyban, ivelgeteseknel nem biztos, hogy haszontalan lenne.

  • Sir Idemitirjak

    Ifi BL győztes csapat talán legjobb játékosának, Ainának idén lejár a szerződés, az Arsenal és Liverpool is ugrásra készen áll. Remélem lesz esze a vezetőségnek megadni akár egy komolyabb szerződést is, óriási kár lenne érte.

    • idén az A keret mellett készült, ilyen játékosoknak azért nagyon ritkán nem adunk profi szerződést. Különben is olvastam, hogy a Vitesse épp jobb bekket keres 🙂

      amúgy nem sokat láttunk belőle, de félelmetes, hogy a srác mennyire hajaz egy jó formában lévő Ivanovicsra. Én mindenképp megtartanám, az előző szezonban figyeltem gyakran a játékát, és letenném mellette a kreditet, ha kell.

  • kasata91

    Cesc nyilatkozott egy spanyol rádiónak, ahol a Chelsea fiataljairól beszélt.

    “Loftus egy remek játékos, tavaly bemutatkozott,idén már a csapat tagja lett. Megvan benne a potenciál,fizikálisan azt hiszi az ember közel 28-30 éves, pedig még csak most lett 20. Nagyon szeretem azt a munkát amit végez,ha így folytatja a világ egyik legjobb középpályása lehet.”

    “Minden edzésen szívesen maradok ott az ifi játékosokkal,és igyekszem segíteni nekik. Sikerült megvédeniük a Bajnokok Ligája címüket ami hatalmas dolog. Hihetetlen mekkora potenciál van bennük. Az egyetlen dolog amire szükségük van, az az, hogy kapjanak lehetőséget a nagycsapatban. Sokkal szívesebben hagyom el a pályát ha látom épp egy akadémista jön fel a helyemre. “

  • Ismét lehet szavazni az év játékosára és góljára:
    http://www.chelseafc.com/teams/player-of-the-year.html (a voting form fülre kell kattintani)

    Hajrá!

    • Endy919

      Nálam Willi tarolt mindkét díjban.

      • Nálam Costa BL gólja nyert végül (bár sokáig vacilláltam Traoré gólja miatt) és végül Zoumát szavaztam meg POTY-nak, bár Will is megérdemelte volna.

    • adam10

      Nálam is Willian a POTY és Costa v Maccabi a GOTY.

  • Megdöntött a csapat idén egy remek rekordot (tessék érezni a finom iróniát):

    Eighteen Chelsea players have scored a league goal in 2015/16, beating our previous record over a season of 17 in 1909/10.

    :)))

    • WudigessBoi

      És ezen a listán Hazard nincs is rajta!

      • myheartisblue

        AZ igen! Vagyis…várj…nem

      • Meg Lampard, meg Drogba, meg még én sem 🙂

  • Sir Idemitirjak

    Felvettük a versenyt a Liverpoollal BEN ARFA leigazolásáért állítólag.

    • Endy919

      jézusmária…. ha komolyan akarjuk , akkor nincs mese . Élete végéig szóló ingyen McDonalds kuponnal ide lehet csalogatni.

      • Sir Idemitirjak

        Másik hír, hogy megint rábuzultunk Stonesra, 40-50 millió fontokkal dobálóznak. Nem tudom a két hír közül melyik az elkeserítőbb, de remélem mindegyik megmarad csak pletyka szinten.

        • Endy919

          Szánalom. Kb olyan szezonja volt mint Cahillnek.

          • myheartisblue

            A rossz viszont az, hogy ez a szégyentelen nEverton még az ilyen pocsék szezonja ellenére sem hajlandó alább adni az árát. Akkor már inkább látnám a csapatban Hummels-t úgy is már elszólta, hogy valószínűleg csapatot fog váltani és velünk is szóba hozták.

            • Sir Idemitirjak

              Martinez volt aki akkor is megmutatja, hogy nem lehet mindent megvásárolni ember, ő meg már lehet hétvégén új munkahelyet kereshet. Cserébe új pénzes befektetője lesz jövőre az Evertonnak. Szóval kérdés, hogy ha megtudnánk szerezni az milyen áron lenne, de ha rajtam múllana 20 millió lenne a max érte.

              • Endy919

                Ha rajtam múlna , ajánlatot sem tennénk .

                • normális áron elhozhatnánk, én nem bánnám, de ez max 20+ bónuszok. Nem a duplája 😐

        • jól jellemzi a médiákokat, hogy az egyik szerint Ben Arfa szintű hicomatokat akarunk igazolni, a másik meg lehozza, hogy 90M ajánlunk az Evertonnak Lukakuért+Stonesért… összevág a kettő 🙂 A honnan-lesz-pénzünk az Evertonnak című játékra is megvan a válasz, mert a Real természetesen 50M+Iscot adja Courtoisért és Hazardért cserébe 🙂 ki van már ez találva pajti, nem kell itt járatni az agyad, fizetnek azért legalább 200 újságöööömegálmodót (írót nem merek mondani), hogy megtegyék ezt helyetted 😉

    • Endy919

      Kicsi combikák 😀

    • Sir Idemitirjak

      Nem tudom, hogy örüljek-e annak, hogy ilyen jól megy a rehab és akár a vártnál hamarabbi visszatérést pedzegeti ez a videó, vagy aggódjak hogy még kicsit korai ilyen komoly sérülés után ez az edzés, esetleges rásérülés komoly következményekkel járna. Alapból is azt szokták mondani, hogy térdszalag után a teljes felépülés még egyszer annyi idő, mint mikorra játékra kész lesz.

      • myheartisblue

        Ez a videó nem pedzeget semmit a visszatéréséről.Csupán a szalagok erősítéséről szól. Nyugodt lehetsz az EB-n nem fog játszani, és mire visszatérne kb szünet lesz és azokkal kezdhet könnyített edzéseket akik nem szerepeltek semmilyen tornán. A szakembereink tudják, hogy milyen állapotban van, nem az Arsenal orvosi stábja ad tanácsokat neki. 😀

      • hát szerintem örülj. Kb hatszáz orvos figyeli szerintem, meg legalább négyféle kompujter, hogy mit csinálhat zuzu, és mit nem, szóval én amiatt nem aggódom. A visszatéréstől még így is messze van, de jó lenne, ha az alapozást már a csapat körül tudná csinálni. Teljes értékű edzésmunkát biztosan nem fog tudni végezni még akkor, de sokat fog számítani, ha ott lehet az elejétől Conte látómezejében.

  • myheartisblue

    Colkett aláírt.

  • myheartisblue
  • myheartisblue

    Most játszik az U18 az MCFC csapata ellen az FA YOUTH CUP döntőjében.Kezdők:

    ‪#‎FAYouthCup‬ XI: Baxter; Chalobah, Tomori, Clarke-Salter (c), J.Dasilva; Sammut, Ali; Sterling, Mount, Christie-Davies; Ugbo.

    Streamlink: http://livetv.sx/en/eventinfo/409375_manchester_city_u_18_chelsea_u_18/#webplayer_ifr|415371|409375|415371|824|1|en

    • a chelsea tv free adja 🙂

      • Da Silva milyet akasztott majdnem beadásból 😀

        • myheartisblue

          Sikítottam volna ha az bemegy, Uram Isten , de nagy kár érte. 😮 :/

          Amúgy milyen jó már a hangulat a stadionban, sokan is vannak.

          • még mindig ámulok és bámulok a City U stadionján…

            • Tomori baromi jól tolja, de az első hibája majdnem sokba került

              • az hol ment mellé? Már másodjára néztem be… 🙂

                • myheartisblue

                  Nekem Dasilva játéka tetszik és Tomori is nagyon ígéretes tehetség. Volt 1-2 nagy villanás mindkét felén gólt nem hozott, kapusok is jól védenek. Ha jól értettem Chalobah testvére is játszik, Trevoh.

                  • myheartisblue

                    De naggyon tanári gól volt ez, a felnőtt csapat is vehetne erről példát: visszajátszani a második hullámba.

                    • utoljára Lampard lőtt ilyen gólt, mint most Mount

                    • Jó a Chelsea amúgy, viszont Ali helyére én hoznám lassan Maddoxot. Több csere egyelőre nem kell.

                    • hát, Alit tényleg lejött, de Scot jött be pont… el fogja nyomni a City középen a kicsit.

                      Közben helyzet.. hát, hiányzik Ábrahám, remélem a visszavágóra ott lehet 🙂

                    • myheartisblue

                      Elfáradtunk, igen pontatlan a csapatunk már. Remélhetőleg nem kapunk gólt. Egy jó csatár tényleg hiányzik innen.

                    • el, de ezt szerintem Edwardsék is elcseszték, rosszul cseréltünk. Ali helyett Maddoxnak kellett volna jönni, ráadásul én Scott-ot nem hoztam volna be, és ha igen, akkor sem az egyszem csatáromat hozom le, hanem Christie-Davist, aki talán a meccs leggyengébbje volt a mi részünkről: halvány és láthatatlan.

                    • myheartisblue

                      Hát jah, úgy tűnik ennyire futotta tőlük is. De Citeh otthonában nem olyan rossz eredmény a döntetlen. Lehet a hiányzók visszatérnek a visszavágóra főleg Tammy. Otthon még magabiztosabb lesz ez a csapat és jó esélyekkel várhatjuk a visszavágót.

                    • nem persze, az 1-1 nekünk jobb eredmény. Megnyerni nem nagyon lehet az első meccsen idegenben (ugye itt nem játszik az idegenben lőtt gól szabály), viszont elveszíteni el lehet. Nem mi voltunk a fittebb csapat, hiszen nemrég jöttünk haza az Youth BL döntőről, és ismét utazni kellett, szóval talán mi lehetünk elégedettebbek az eredménnyel.

                      Baxter, Tomori, C-S, Da Silva, Sterling és Mount voltak a jobbak ma, a többiek gyengébbek. Annak örülök, hogy a City legjobbját, Diazt viszonylag jól ki tudtuk kapcsolni, ami a meccs egyik kulcs volt, és ha az amúgy jól játszó Chalobah nem nézi be az egyenlítő gólnál a dolgokat, akkor szerintem meg is nyerjük a meccset. Persze egyszerűbb lett volna, ha a főleg első felesben meglévő helyzeteink közül legalább egyet bevágunk, de hát ahhoz meg tényleg hiányzott Abraham. Remélem a visszavágóra fitt lesz, mert ő lehet a döntő szerdán.

                    • myheartisblue

                      Hát igen, lehet Maddox is ezért volt csak csere. Tomori, Sterling, Da Silva jót fociztak, Clark-Salter masszív olyan JT-s volt és Baxter kapus nagyon megtartott minket. “Pontozással” a City érdemelte volna a meccset, második félidőben már igen nyomtak és mi nem nagyon mentünk előre, ha igen azt pontatlanul és nem nagyon mertünk keresztladákat adni, vagy rendre nem értünk oda. Kár h. DaSilva csavarása nem akadt be, illetve még valakinek volt az elején egy szép lövése rövidre,dehát ott is jól fogott a portás. Az elpocsékolt helyzetek az elején mindig megbosszulják magukat. Illetve a védelem sem volt ma nagy szinkronban, néha kiabáltak is egymásra. De tényleg kihúztuk, fel kell pörgetni a srácokat és hiszem h. behúzzák a második mérkőzésen mint az előző éven.

                    • összességében az a fura az előző szezonhoz képest, hogy a Chelsea nem tűnik annyira masszívnak, mint tavaly volt Solankeval, Brownnal, Bakerrel, stb, a City cserébe sokkal egységesebbnek és magabiztosabbnak tűnik, jobban járatják a labdát, és fizikálisan is erősebbnek tűnnek, mint az 1 évvel ezelőtti garnitúrájuk.

                      Ma nagyjából 65-35%-ban uralták a meccset, hasonló százalékban dominálták is, mégis, a kapunkra alig jelentettek veszélyt. Kb 2 nagy helyzetük volt, az egyiket fogta Baxter Tomori hibája után (bár azért azt visszanézném még, hogy nem volt-e szabálytalan), a másik meg a gól. Ezen kívül még egy lövésükre emlékszem, ami fölé ment, meg a vége felé az oldalháló, de ennyi.

                    • myheartisblue

                      Nebazz, az igen rég volt akkor. :/ Egyébként a kapus is jól fog ezen meccsen. Gyorsan és határozottan jár ki a kapuból a srác.

                    • lamps8

                      ezt betekerte

                    • myheartisblue

                      Hát jah, nagyon finomka volt. Young Chalobah ha szűkebre veszi az emberfogást sztem nem lövi így el.

                    • lamps8

                      abraham már nem fér be u 18ba? vagy a ifi bl dontő miatt nem játszik?

                    • annyit mondtak róla, hogy nem fitt, ezért nem utazott a csapattal. Hiányzott is.

                    • Baxter külön öröm, szerintem ennyire jó kis kapusa még sosem volt a Chelsea U-nak. Igaz, most kapott egyet megint, de ez megint nem rajta múlott, ott hagytunk egy embert tök üresen :S

  • WudigessBoi

    Ha még nem késő, reflektálnék a posztra (sajnos nem tudtam azon melegében végigolvasni).
    Ezt írod: “Nem tudom, írt-e már valaki könyvet az élsport pszichológiájáról, de úgy vélem, nem nehéz párhuzamot húzni egy átlagember és a halálfélelme, valamint egy top futballista és a rossz forma között. Ha egy top csapatban játszó futballistának van halálfélelme, az biztosan a rossz forma. A halál egy életút vége.”
    Számomra picit sántít ez a párhuzam. Addig oké, hogy a halált és a rossz formát se feltétlenül látja előre az ember. De – ahogy írod – a rossz forma ellen nehéz tudatosan tenni, mert a focista ilyenkor könnyen rágörcsöl mondjuk a góltalanságra (bár kellő koncentrációval, gyakorlással, csapattársakkal való kooperációval tehet ellene), de a halál ellen – túl azon, hogy nyilván beláthatatlan a maga módján – pont a tudatosság a legjobb gyógymód (egészséges táplálkozással, sok mozgással, megfontolt autóvezetéssel, azzal, hogy nem dohányzik az ágyban, stb.).
    Ennél is lényegesebb azonban, hogy a halál egy végleges és megmásíthatatlan dolog: bekövetkezett, nincs visszaút, nincs B terv. A rossz forma viszont közel sem ilyen drasztikus. Nyilván vannak, akik bennragadnak és már sosem lesznek a régiek (Seva vagy Torres, hogy közeli példákat hozzak), de a döntő többség számára azért sikerül túllendülni az ilyesmin. Lehet, hogy nem gyorsan, vagy a korábbi csúcsformának csak a 80%-os szintjére, de attól ez még nem örök elmúlás.